A Fidesz, az SZDSZ és az MDF leginkább azt kifogásolták az MSZP által beterjesztett javaslatban, hogy az új rendszer szerint a parlament létszámának nem lenne felső határa. Nem győzte meg őket az sem, hogy Wiener György szocialista delegált szerint a német modell ezzel együtt lehetővé teszi a parlament létszámának radikális csökkentését.
Kételyek és ötletek
A Fideszt képviselő Salamon László ugyanakkor pártja fenntartásai között említette, hogy ez a szisztéma nehezebbé tenné a kormányzóképes koalíció létrehozását, így bizonytalanná válna a kisebb parlament megvalósulása, illetve félő, hogy az egyéni kerületek száma erőteljesen csökkenne. A szabad demokrata Fodor Gábor a modell „szimpatikus elemei” között említette azt, hogy igazságos, a fenntartások között pedig azt, hogy leértékeli az egyéni szavazatokat. Féja András, az MDF szakértője a tárgyalás során továbbra is hangsúlyozta: fenntartják az egyfordulós, listás választási rendszerre vonatkozó javaslatukat.
A német modell
Az MSZP elképzelése – a jelenlegi szisztéma alapjául is szolgáló – német modellhez hasonló, ahol a parlament létszámának nincs felső határa, hanem folyamatosan változik, éppen azért, hogy arányos legyen a rendszer. Ennek lényege, hogy egyéni választókerületekből és területi listákról egyaránt választanak képviselőket, azonban az egyéni választókerületekben is a területi listás szavazatarány alapján történik a mandátumkiosztás. Ez azt eredményezheti, hogy többletmandátumok alakulnak ki, azonban a német tapasztalatok azt mutatják, hogy nem nagy mennyiségben. Vagyis nem kell attól tartani, hogy ennek a modellnek az alkalmazása nem teszi lehetővé a kisebb parlament létrehozását.
A német modell egyébként azt is lehetővé teszi, hogy az igen magasnak számító ötszázalékos küszöb alól mentesüljenek azok a pártok, amelyek legalább három egyéni választókerületben győzni tudtak. Ez ugyanis meggátolná a kétpártrendszer kialakulását, lehetőséget adva a kisebb pártoknak a bejutásra. Érdekesség, hogy német szisztémának a 2002-es választásokra készített modellszámítása szerint 304 parlamenti helyből 143-at az MSZP, 140-et a Fidesz és az MDF szerezhetett volna meg, míg az SZDSZ-nek 21 mandátum jutott volna.
Folytatás következik
A szocialista javaslat megtárgyalása után, a következő alkalommal a liberálisok modelljéről, majd pedig a Fidesz elképzeléseiről folytatódnak a megbeszélések. A szerdai ülésen egyébként – csakúgy, mint eddig – az SZDSZ-t Fodor Gábor és Gulyás József, az MSZP-t Wiener György, a Fideszt Salamon László országgyűlési képviselő, az MDF-et pedig Féja András szakértő képviselte.
