Elismert jogászprofesszor
Az igazi Európa-párti, 74 éves jogászprofesszor pályáját a jogi diploma megszerzése, és a strasbourgi egyetemen folytatott nemzetközi jogi tanulmányok után tíz éven keresztül az MTA Állam-és Jogtudományi Intézetében folytatta, s egyetemi tanárként is működött. Az ELTE Nemzetközi Magánjogi tanszékének vezetőjeként elnöksége alatt is tartott nagy előadásokat. Az MTA rendes tagja. Vendégprofesszorként polgári-, összehasonlító-, nemzetközi-, nemzetközi magánjogot tanított Berkeley-től Münchenig, szerte a világban. Több mint húsz könyv és körülbelül kétszáz tanulmány magyar és idegen nyelvű szerzője. Választott bíróként számos nemzetközi gazdasági perben döntött Budapesten, Bécsben és Washingtonban is.
Mádl, a politikus
1990-ben az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként a Magyar Tudományos Akadémiát, és a privatizáció menetét is ő felügyelte. 1991-ben a sok port kavart bős-nagymarosi vízi erőmű kérdésének kormány-meghatalmazottja volt, majd 1993-ig a Bankfelügyeleti Bizottság elnöki hivatalát viselte. 1993-ban a Boross-kormány művelődési -és közoktatási minisztere. Ebbéli minőségében tagja volt az európai integrációval kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálására alakult tárcaközi bizottságnak is.
Mádl Ferenc ötéves elnöksége megfelel a magyar alkotmányjogi szabályozás kereteinek: a magyar államfő szimbolikus erővel bír. Mádl Ferenc pedig nem gyengítette, de nem is erősítette ezt a pozíciót.
A politika felett álló elnök
Mádl Ferenc az államszervezet és alkotmány demokratikus működése őreként, felelőseként állt Magyarország élén. Nem nyúlt drasztikus eszközökhöz, az Alkotmányban foglalt jogköreinek egy részét nem használta fel. Elnökként nem élt sem a parlament feloszlatásának, sem pedig a törvénykezdeményezési jogával. Kegyelmezési jogán kívül azonban gyakran élt az elnöki vétóval. Így 2002-ben jogilag aggályosnak tartott részei miatt visszaküldte az Országgyűlésnek a salátatörvénynek is csúfolt szociális tartalmú törvény-csomagot.
2003-ban a kórháztörvényt dobta vissza, az elmaradt hatástanulmány és a nyereségre törekvő gazdasági vállalkozások kétes kimenetele miatt. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt pedig egyszer visszautalta az Országgyűlésnek újratárgyalásra, csak ezt követően írta alá 2004 decemberében. Legutóbb pedig a sok vitával övezett felsőoktatási törvényt sem volt hajlandó aláírni.
Mádl Ferencet elnöksége alatt kritika is érte, elsősorban a kettős állampolgárságról szóló népszavazás heves vitákat generáló eseménye kapcsán kifejtett egyértelmű, támogató véleménynyilvánítása miatt.
Másodszorra lett csak elnök
A fiaskó ellenére sem szakadt el azonban a nagypolitikától, bár inkább a háttérben, az értelmiségi attitűdöt jobban kidomborítva volt jelen. 1999-től a polgári kormány tudományos tanácsadó testületének nagytekintélyű, az akkori vezetőket tanárként is ismerő tagja.
Az igazi politikai koronát jelentő államfői címet már csak egyszeri többséget kívánó harmadik fordulóban, ellenjelölt nélkül nyerte el, 2000 júniusában.
Mindent egybevéve Mádl Ferenc elnökségét leginkább elkötelezett integrációpártisága és a kisebbségi problémák iránti érzékenysége jellemezte. Államfőként Magyarország uniós csatlakozásának egyik legaktívabb támogatója, és tevékeny résztvevője volt. Összegezve elmondható, személyében egy politika fölött álló, hatalmát kihasználó, de nem túlzásba vivő, európai államfő képviselte öt évig Magyarországot.
