Ma még nem lehet választ adni a koalícióra vonatkozó kérdésekre. A közös érdek elvileg azt feltételezné, hogy a kormány egyben maradjon, de az elmúlt hetek eseményeit sem a politikai logika jellemezte – kezdte elemzését Lakner Zoltán, a Visionconsulting vezető elemzője. Egyetért vele a Századvég Alapítvány igazgatója is. Gíró-Szász András szerint egy biztos: koalíciós válság van, és az MSZP-nek erőt kell demonstrálnia, mert ha nem teszi, csak a gyengeségét bizonyítja be. Ez pedig taszítaná a nem biztos pártválasztókat a 2006-os választásokon.
„A koalíció felbomlásának nem lenne sok értelme, és az MSZP-nek semmiképpen sem lenne érdeke. Az SZDSZ szempontjából talán elfogadható ez a verzió is, hiszen a kormány külső támogatójaként erőteljesebben tudná hangsúlyozni saját arculatát” – véli Gíró-Szász András.
Lakner Zoltán szerint azonban az SZDSZ már nem akarja tovább feszíteni a húrt. „Ezt jelzi például, hogy a frakciódöntéssel szemben Szili Katalinra szavazó három képviselő megbüntetését elhalasztotta a párt. Ezzel sem akarják tovább élezni a feszültséget” – mondta az elemző a FigyelőNetnek. Hozzátette, a két párt vezetői egyértelműen a közös kormányzás fenntartását szeretnék elérni, de az MSZP vezérkara nem biztos, hogy kontrollálni tudja a pártszervezeteket. „Az MSZP-n belül, bizonyos csoportokban 1994 óta van egy ellenérzés az SZDSZ-szel szemben, ami most ismét fellángolt. Az MSZP forrongó üst” – fogalmazott Lakner Zoltán.
A koalíció fenntartása közös érdek (lenne)
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a koalíció fenntartása mindkét fél elemi érdeke. Egy előrehozott választás biztos vereséggel járna a közvélemény-kutatások adatai szerint, a kisebbségi kormányzás pedig nem lenne szerencsés a száz lépés programja miatt. „Ez a kormány utolsó lehetősége, hogy bizonyítsa: képes a kormányzásra. A száz lépés programot viszont nem lehet úgy megvalósítani, ha minden egyes lépéshez egyesével kell összekalapozni a hiányzó képviselői támogatásokat. Ez a kabinet teljes elgyengüléséhez vezetne” – véli a Visionconsulting elemzője.
Lakner Zoltán nem tartja elképzelhetetlennek, hogy 2006-ban az MSZP megtorolja koalíciós partnerén az államfőválasztási vereséget. Például úgy, hogy nem lépteti vissza képviselőit a szabad demokraták javára. Ezzel azonban saját magát is gyengítené, mivel az SZDSZ-es szavazatokat az MSZP nem tudná megszerezni.
MSZP kongresszus: semmi sem biztos
A FigyelőNet által megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy a szombatra összehívott rendkívüli MSZP kongresszuson bármi megtörténhet, minden kérdéses és bizonytalan. „Az biztos, hogy a párt elégedetlen az elnökválasztás végeredményével, és a legtöbben az SZDSZ-t okolják a fiaskóért.
Ráadásul a pártszervezetekkel már eddig is nehéz volt lenyeletni azt a büszkeségi békát, hogy egy öt százalékos párt dirigáljon nekik. Az egész üggyel Gyurcsány Ferenc vesztett a legtöbbet, mert két alkalommal is vereséget szenvedett. Először akkor, amikor akarata ellenére Szili Katalint jelölte a kongresszus, másodszor pedig kedden, amikor nem sikerült elérnie a kormánytöbbség ellenére sem, hogy az MSZP jelöltje győzzön” – véli Gíró-Szász András. Hozzátette: Gyurcsány és Hiller kétségtelen gyengülésével azonban igazán senki sem erősödött. Szili Katalin bukása mindannyiuk vesztesége.
A szombati kongresszus bizonytalanságát hangsúlyozta Lakner Zoltán is. Mint mondta, a küldöttektől függ, mi kerül fel a napirendre: attól, hogy nem tisztújító kongresszus, még szó lehet személyi kérdésekről is. „A párton belül mindenkinek megvan a maga sara az elnökválasztással kapcsolatban, valószínűleg ezeket egymás szemére is fogják vetni. Ezzel együtt, tíz hónappal a választás előtt a párt legfontosabb érdeke, hogy megfékezzék a küldötteket, takarékra kapcsolják a lángot. Csak így tudnak ugyanis meggyőző politikai arculatot mutatni és bebizonyítani, hogy alkalmasak a kormányzásra” – véli Lakner Zoltán.
