Belföld

A fiataloknak egyre fontosabb a tradíció

A fiatalok optimisták, nem érdekli őket a politika, és egyre fontosabbak számukra a tradíciók és az igazi barátok. Tanulási lehetőségeiket és jövőbeni kilátásaikat pozitívnak értékelik, egyedül a munkavállalási lehetőség tekintetében pesszimistábbak.

Az emberek életviteléhez kapcsolódó értékek – összevetve a 2000-es eredményekkel – azt mutatják, hogy a materiális értékek fontossága csökkent, míg az elvontabb értékeké nőtt – derült ki az Ifjúság 2004 felmérésből. A családi biztonság vezeti és vezette a listát.


A négy évvel ezelőtti helyezéséhez képest jobb eredményt ért el az igaz barátság, de sokkal előrébb került a tradíciók tisztelete és a kreativitás is. A gazdagságot viszont sokkal lejjebb értékelték a fiatalok 2000-hez képest: utóbbi akkor a hetedik helyen szerepelt, most viszont csak tizenharmadik lett. A kutatók szerint a materiális elvek háttrébb szorulása azzal is magyarázható, hogy javult az ország gazdasági helyzete, illetve – mint más kérdésekből kiderült – alapvetően jónak ítélik meg jelenlegi és jövőbeli helyzetüket.

Az értékek megítélése egyébként az életkorral is változik: a fiatalabbaknál az igaz barátság, az érdekes élet és a döntéshez való jog fontosabbak, míg a belső harmóniát és a tradíciók tiszteletét inkább az idősebb korcsoport részesíti előnyben. A különbség a 20-24 és a 25-29 éves korosztálynál jelentős – ez azért is lehet, mert a fiatalok többségének ekkor lesz „felnőttes” az értékrendje.

Lakás és család a tervek között

Sokan elmennének szavazni

Ha esedékes lenne egy parlamenti választás, a megkérdezettek 39 százaléka elmenne választani, ami jóval több, mint az országos közvélemény-kutatások adata. A jobboldal itt is erősebb, azonban a jelenlegi pártok közül a 15-29 évesek szavazásán a FIDESZ-MPSZ és az MSZP mellett csak az SZDSZ jutna be a Parlamentbe. Annak ellenére, hogy sokan mennének szavazni, a fiatalok nagy része nem tagja semmilyen vallási, politikai, kulturális vagy akár sportszervezetnek sem. Párthoz vagy ifjúsági politikai szervezethez pedig alig néhányan tartoznak, 2000-ben 32 fiatal mondott igent erre a kérdésre. 2004-ben is csak 38-an voltak tagjai pártnak és 22-en polgári körnek.

A vizsgálat megpróbálta feltérképezni, hogyan látják a 15-29 évesek a gazdasági helyzetet és az emberek életét, illetve mennyire elégedettek saját életükkel. Az adatok szerint a megkérdezettek pozitívabban látják a dolgokat, mint négy évvel ezelőtt. A legoptimistábbak a 15-19 évesek, a nagyvárosiak és a magasabban iskolázott apák gyermekei. A megkérdezettek több mint fele azonban azt mondta, szerintük a rendszerváltás óta csökkent az emberek életszínvonala. Hasonlóan válaszoltak a gazdasági helyzetet firtató kérdésre is, viszont személyes helyzetének általánosságban vett romlásáról már csak 36 százalékuk számolt be.

A fiatalok baráti- és partnerkapcsolataikat, tanulási lehetőségeiket, és jövőbeni kilátásaikat is pozitívan ítélik meg. Egyedül a munkavállalási lehetőségeiket értékelték összességében rosszabbnak, átlagosan egy ötfokozatú skálán 2,9-re, ami jóval a négy évvel ezelőtti 3,5-ös átlag alá süllyedt.

Az álláslehetőségeiket némileg szkeptikusan értékelték a fiatalok: közel ugyanannyian elégedetlenek, inkább elégedettek és bizonytalanok a kérdésben. Érthető módon, pozitívabban ítélték meg az álláskeresési helyzetet az épp dolgozók.

A jövőre vonatkozó terve a fiatalok mintegy 90 százalékának van. A legfontosabbak az iskola sikeres befejezése és a lakáshoz jutás. Viszont minden korábbi feltételezéssel szebben fontos tényező a családalapítás: a megvalósítani kívánt célok sorrendjében 2000-ben is ez állt a harmadik helyen. Ugyanakkor a gyermekvállalási kedv csökkent, míg 2000-ben minden hatodik fiatal tervezte öt éven belül, ma már csak minden kilencedik vállalna gyermeket hamarosan.

Nem bíznak a politikában

A 2004-es felmérés nem támasztja alá azt a 2002-es választások után sokakban kialakult véleményt, hogy egyre több fiatal érdeklődik a politika iránt. A válaszadók 63 százalékát ugyanis nem érdekli a politika, még az egyetemi-főiskolai végzettségűeknél sem éri el – egy öt fokozatú skálán – a hármast.

A közéleti érdektelenség mellett a bizalom is hiányzik a magyar fiatalokból a politikai és a demokratikus intézményrendszer iránt. A felmérés során csak a bíróság, a rendőrség és a honvédség ért el pozitív eredményt, talán azért, mert a 15 és 29 közötti korosztály biztonságérzetét erősítik ezek az intézmények. Rossz a megítélése a közszolgálati és kereskedelmi médiának, az Országgyűlésnek és az egyházaknak is. A skála legalján persze az ellenzéki és a kormánypártok találhatók.

Ideológiailag a válaszadók nagy része semlegesnek vallotta magát. A magukat jobboldali vagy jobbközép irányultságúnak vallók aránya, csakúgy mint négy éve, most is magasabb volt: 21 százalék a baloldali érzelműek 13 százalékával szemben. Ugyanakkor ezzel valamelyest szemben áll, hogy a liberális-konzervatív tengelyen 23 százalékuk vallja magát inkább liberálisnak, 12 százalékuk pedig konzervatívnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik