Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosítása után a megfigyelt és harmadik személy is, minden, vele kapcsolatba hozható személyes adatot, személyes találkozásokról, beszélgetésekről gyűjtött adatot megismerhet.
A jogszabály szerint harmadik személy az, akiről a törvény által meghatározott szervek adatokat kezeltek, de nem megfigyelt személy, sem hivatásos alkalmazott, sem hálózati személy, sem operatív kapcsolat.
A történeti levéltárról szóló törvény hatálya azokra az iratokra és adatokra terjed ki, amelyek 1944. december 21. (az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása) és 1990. február 14. (a III/III-as csoportfőnökség megszűnése) között az állambiztonsági tevékenységet végző magyar állami szervek működésével összefüggésben keletkeztek, és irattári anyagukba tartoztak.
Az új törvény alapján nem kell anonimizálni az operatív kapcsolat, a hálózati személy nevét, fedőnevét és más személyes adatait, valamint a bírósági, illetve államigazgatási vagy más hatósági eljárás során hatáskörében, illetve a Magyar Dolgozók Pártja, vagy a Magyar Szocialista Munkáspárt tisztségviselőjeként eljáró személy nevét és beosztását.
Az 1990. február 15-ét követően a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó hivatásos alkalmazottak adatai szolgálati viszonyuk megszűnését követő tíz év után ismerhetők meg.
A nem anonimizált adatokat bárki nyilvánosságra hozhatja, tehát 2005-ben az összes 1995-ig készült akta nyilvánosságra kerülhet.
A módosítás alapján a levéltár honlapján bárki számára hozzáférhetők lesznek a dokumentumok.
A szocialista és a szabad demokrata frakció egy korábbi bejelentés szerint közös levélben kéri meg Mádl Ferenc államfőt, hogy a törvény kihirdetése előtt kérjen alkotmányossági kontrollt az Alkotmánybíróságtól. Így kiderülhet, hogy hozzájuthatunk-e alkotmánymódosítás nélkül, csupán a történeti levéltárról szóló törvény megváltoztatásával a múlt dokumentumaihoz.
