Bár az egyeztetés előtt minden párt elkötelezettségét hangsúlyozta egy közös, konszenzusos jelölt megnevezésében, hogy egy közös, mindenki által támogatott államfő személyében állapodjanak meg. Az álláspontok azonban úgy tűnik, nem közeledtek egymáshoz.
Az egyeztetést az MDF kezdeményezte, és eddig azért nem kerülhetett rá sor, mert a Fidesz meg szerette volna várni a szimpátia szavazás végeredményét. Dávid Ibolya a találkozó előtt megköszönte a pártok képviselőinek a részvételt.
A zárt ajtók mögött tartott egyeztetésen az MSZP-t Hiller István pártelnök, az SZDSZ-t Pető Iván parlamenti frakcióvezető-helyettes és Bőhm András fővárosi frakcióvezető, az MDF-et Dávid Ibolya pártelnök és Herényi károly frakcióvezető képviselte, a Fidesz részéről pedig Rogán Antal kampányfőnök volt jelen.
Jelöltek és ellenjelöltek
Rácz Sándor az MVSZ jelöltje
Körömi Attila országgyűlési képviselő, élve az Alkotmányban foglalt jogkörével, kedden hivatalosan köztársasági elnökjelöltté ajánlotta Rácz Sándort, az ’56-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökét, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökét. Rácz Sándor vállalta a felkérést, mint mondta azért, mert Magyarországon nem működik a demokrácia, de civilként nem tud tenni semmit. Mint mondta, megválasztása esetén segítené hazánk visszatérését a jogállami keretek közé, javítaná Magyarország nemzetközi tekintélyét, és végül megadná a magyar állampolgárságot minden külhoni magyaroknak, aki azt igényli. Körömi Attila szerint több közvélemény-kutatás is azt mutatja, hogy jelöltje elnyerné a címet: többek között egy internetes szavazáson is ő kapta a legtöbb szavazatot. A képviselő csalódottságának adott hangot, hogy a Fidesz – többszöri kérése ellenére sem – vette fel Rácz Sándor nevét a szimpátiaszavazás listájára.
A Fidesz nem nevezett meg hivatalos elnökjelöltet, de a párt pénteken lezárult szimpátiaszavazásának eredménye miatt kedden arra kérte a másik három pártot, közösen kérjék fel a jelenlegi elnököt, hogy a következő terminust is vállalja el. A megbeszélésen azonban nyilvánvalóvá vált Rogán Antal szerint, hogy erre nincs lehetőség. Mádl Ferenc eddig kitartott álláspontja mellett, hogy nem kíván ismét megmérkőzni, Orbán Viktor kabinetfőnöke, Navracsics Tibor azonban egy kedd reggeli interjúban hangsúlyozta: lehetséges, hogy mégis vállalná a felkérést, ha arra a négy párt közösen kéri fel.
Érdekes, hogy a szimpátia szavazáson Szili Katalin a harmadik helyet szerezte meg, Sólyom László mögött. A Fidesz egyébként május 30-án, az államfőjelölés határidejének napján ül össze, és csak ekkor nevezi meg hivatalos jelöltjét.
Az MDF Sólyom Lászlót javasolta közös köztársaságielnök-jelöltnek, de a párt bárkit hajlandó támogatni, aki nagy tekintélyű rendszerváltó demokrata és nem kötődik az állampárti múlthoz és politikai világhoz.
Eljárási kérdésekben sem született megállapodás
A házbizottság pénteken azért nem tárgyalta at MDF által benyújtott kérdéseket a köztársaságielnök-választás menetével kapcsolatban, mert a keddig négypárti egyeztetéstől várt eredményt. A pártoknak azonban nem sikerült közös elveket elfogadniuk. Az MDF szerint az Alkotmány két ponton is homályosan fogalmaz. Először is nem tisztázott, mi a követendő eljárás, ha az Országgyűlés nem tud érvényesen köztársasági elnököt választani a harmadik fordulóban sem. Az alaptörvény erre vonatkozóan sem ad sok támpontot, nem mondja meg, hogy mennyi időn belül és milyen terjedelemben kell új választást tartani, vagy a korábbit megismételni, de önmagában azt sem mondja ki, hogy új választást kell tartani.
A másik kérdés: miként is kell a harmadik fordulóban elnököt választani. Vitákra adhat okot ugyanis az Alkotmány azon kitétele, amely szerint az utolsó körben “megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a szavazatok többségét elnyerte”. Nem világos, hogy miként kell értelmezni ebben az esetben a határozatképességet, egyáltalán szükség van-e határozatképességre.
