Belföld

Érettségi tételek magyarból

A magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal folytatódtak az idei érettségi vizsgák, a diákok idén nem egy-egy tételt választhattak, hanem összetett feladatsort oldottak meg a matúrán.

A középszinten vizsgázó diákoknak a szövegértésre 60 perc állt rendelkezésre, amelyen Láng István: Környezetvédelem, fenntartható fejlődés címmel a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadásához kapcsolódó kérdésekre kellett válaszolniuk – közölte az oktatási tárca az MTI-vel.


A szövegalkotás feladatra 180 perc állt rendelkezésre, három téma közül lehetett választani. Az első lehetőség érvelési feladat volt – Kaffka Margit: Az asszony ügye 1913 című művének igazságtartalma mellett vagy ellen kellett a diákoknak érvelniük; a műértelmezési feladatban pedig Mikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János lovai című művét kellet értelmezni. Összehasonlító verselemzésként Kosztolányi Dezső: Beírtak engem mindenféle Könyvbe (1921) és József Attila: Levegőt! (1935) című művét kellett elemezni.


Emelt szinten 240 perc alatt négy feladatot kellett megoldaniuk a diákoknak. Először egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort, amelyben József Attila egy kései versére (Karóval jöttél) és a költőre vonatkozó kérdésekre kellett válaszolni. A második feladat, Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba című művének elemzése. Majd Milan Kundera: Elárult testamentumok című műve alapján a humor jelentőségére, a humoros látásmódra vonatkozó kérdésekre kellett válaszolni. Az utolsó feladat diákköltőket és írókat bemutató honlap létrehozása érdekében körlevél írása volt a jövendő szerzőkhöz.


A még a hagyományos rendszerben érettségizők Janus Pannonius és Balassi Bálint költészetének reneszánsz vonásai, Arany János Epilogus című versének elemző bemutatása és Móricz Zsigmond egy szabadon választott prózai művének elemző bemutatása közül választhattak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik