Belföld

Egyre több magyar felsővezető az EU-ban

Az Európai Bizottságban az új EU-tagállamok számára eddig meghirdetett felsővezetői posztok negyedét magyarok töltik be. Összeállításunk annak járt utána, hogy milyen szerepet kaptak a magyar szakemberek az Európai Unió intézményeiben.

Az automatikusan járó posztok betöltése után kezdődött meg a már pályázás útján elnyerhető felsővezetői tisztségek kiosztása az új tagállamok számára. Az Európai Bizottságban a 2004-2010 közötti hétéves átmeneti időszakban összesen 51 felsővezetői állás nyílik meg az újonnan csatlakozott tíz ország szakemberei számára.


Az Európai Bizottságban a 2004-2010 közötti hétéves átmeneti időszakban összesen 51 felsővezetői állás nyílik meg az újonnan csatlakozott tíz ország szakemberei számára. A felvételi eljárás legfőbb elve az, hogy a legjobb képességű szakemberek kerüljenek az adott posztokra, miközben azért figyelembe veszik azt is, hogy az 51 tisztség a lehető legarányosabb módon kerüljön kiosztásra az új tagállamok között. Ezért a Bizottság úgynevezett indikatív szinteket állapított meg a tisztségek elosztására, például Magyarország számára egy főigazgatói, vagy helyettesi, illetve hat igazgatói állást irányzott elő a brüsszeli testület, míg a majdnem négyszer több lakosú Lengyelország egy főigazgatói tisztség mellett 16 igazgatói állást tölthet be.


Egyéb fontos posztok

Nem tartozik a felsővezetői posztok közé, azonban meg kell említeni, hogy a bővítési biztos szóvivői posztját is egy honfitársunk tölti be: Nagy Krisztina, a Magyar Televízió egykori brüsszeli tudósítója.Szintén a vezetői posztok közé sorolható, az újonnan felállított uniós ügynökség, a stockholmi székhelyű Európai Betegségmegelőző és Ellenőrzési Központ igazgatói tisztsége is, amit március 1-től Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Minisztérium egykori államtitkára lát el. 
Ha nem is az Europol igazgatói tisztét, de a hágai székhelyű európai rendőri szervezet aligazgató-helyettesi posztját kapta meg tavaly decemberben Salgó László. Az eredetileg a direktori posztért is ringbe szálló korábbi országos rendőrfőkapitány reszortja a terrorizmus és a különösen veszélyes bűncselekmények elleni küzdelem lett.


Egy évvel a bővítés után az 51 csúcsvezetői posztból már 17 tisztség (öt főigazgató-helyettes, illetve 12 igazgató) esetében megtörténtek a kinevezések – derült ki a személyzeti ügyekért felelős biztos, Sim Kallas április végén tartott tájékoztatójából. A magyarok aránya az eddig kiosztott tisztségeknél igen jelentős, ugyanis a 17 posztból négyet (egy főigazgató-helyettesi és három igazgatói tisztséget), vagyis majdnem minden negyedik pozíciót magyar szakember kapott meg.


A Bizottságban is tartoltak a magyarok

A Bizottság köztisztviselői hierarchiájának legmagasabb szintjén, a főigazgatói, illetve főigazgató-helyettesi tisztségek esetében öt kinevezés történt. Ezek egyikét, az energiaügyi és közlekedési főigazgatóság helyettes vezetői posztját Kazatsay Zoltán, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium volt helyettes államtitkára kapta meg 2004 végén. Valójában minden új tagállam jogosult egy főigazgatói vagy helyettesi posztra, a kérdés csak az, hogy a nyílt pályázás során – ahol alapvetően a jelöltek egyéni képességi alapján döntenek – milyen gyorsan tud egy adott tagállam érvényt szerezni jussának.

A bizottsági hierarchia második legmagasabb szintje, az igazgatói tisztségek kategóriájában 12 kinevezés történt, amelyekből hármat magyar tisztviselő nyert el. A kutatási főigazgatóságra idén márciusban Siegler András, a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal elnökhelyettese került, míg Terták Elemér, a Pénzügyminisztérium volt közigazgatási államtitkára a belső piaci főigazgatóságnál kezdheti meg munkáját júniusban.


A harmadik igazgatói, illetve a Bizottság struktúrájában azzal azonos szintű tisztséget, kabinetfőnöki posztot Szűcs Tamás kapta meg, aki Kovács László biztos kabinetjét vezeti. Az igazgatói tisztségek esetében a Magyarország számára előirányzott hat posztból így hazánk már hármat betöltött, ami igen jó arány, tekintettel arra, hogy még egyetlen lengyel jelölt sem futott be a pályázatokon, illetve a csehek is a nekik fenntartott hat igazgatói állás közül eddig csak egyet tudtak realizálni.


Sim Kallas az eddig tisztség nélkül maradó országok megnyugtatására kijelentette: amennyiben egy adott új tagállam nem éri el a számára előirányzott szint kétharmadát a kinevezett tisztviselők terén, akkor a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket, hogy 2010-re mindenképpen kialakuljon az új tagállamok közötti egyensúly a tisztségek elosztásában.


Európai Tanács: háromból egy

A másik kiemelt uniós intézmény, a Tanács főtitkárságán az új tagállamok állampolgárai számára eddig három vezetői posztot hirdettek meg, itt is az egyiket magyar szakember kapta meg. Szabó Sándor, az integrációs államtitkárság korábbi főosztályvezetője új munkahelyén az oktatási, kulturális, audiovizuális és fogyasztóvédelmi kérdésekért felelős igazgatói tisztet látja el.


Delegált posztok


A csatlakozás révén Magyarországnak, mint uniós tagnak bizonyos brüsszeli, illetve luxembourgi posztokra delegálnia kellett szakembereket. Az Európai Bizottságban a hazánknak járó biztosi helyet az adó- és vámügyekért felelős Kovács László volt külügyminiszter tölti be. Az Európai Közösség Bíróságába Juhász Endre egykori EU-ügyeket koordináló tárca nélküli minisztert, az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságába pedig Czúcz Ottó volt alkotmánybírót delegálta a magyar kormány. Az Európai Számvevőszékhez Halász Gejza Zsolt, az Állami Számvevőszék egykori főtitkárhelyettese került. Emellett Magyarország az EU két tanácsadó szervébe, a Régiók Bizottságába és a Gazdasági és Szociális Bizottságba is delegált 12-12 tagot.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik