Az állam mindig hízik a benzinen

Nem Magyarországon a legnagyobb az üzemanyagok adótartama, de kétségtelen, hogy részben emiatt, részben az üzemanyag-forgalmazók profitja miatt, de Európában szinte itthon lehet a legdrágábban tankolni. Ugyanis több, jóval nagyobb átlagfizetéssel rendelkező országban is olcsóbb az üzemanyag.

Magyarországon az egy liter 95-ös oktánszámú motorbenzint terhelő adó mértéke 155.5 forint, amiből 103,5 forint jövedéki-, míg a maradék a forgalmi adó. A 98-as oktánszámú benzin jövedéki adója 111,8 forint. A gázolajat is hasonló arányú adó sújtja: itt az adó teljes mértéke 136 forint, amiből 85 forintot tesz ki a jövedéki teher.

Ennél több adóbevételre mindössze a brit, a francia, a német és az olasz állam tesz szert, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy mindhárom országban a hazainál nagyobb az átlagjövedelem, illetve magasabb az üzemanyag fogyasztói ára. A többi uniós tagországban és környező országban, illetve Svájcban is jóval ez alatt van az állam üzemanyag-értékesítésből származó  adóbevétele.

A kutak A hazai benzinkutak árképzésében a beszerzési ár és a haszonkulcs a meghatározó. A legtöbb cég a Moltól vásárolja az üzemanyagot, vagy annak egy részét, méghozzá a 95-ös benzint literenként 193,38 forintért, a 98-ast 199,38 forintért, míg a gázolajat 190,7 forintért. Külföldi forrásként az OMV számára a schwechati finomítója jöhet szóba, ahonnan a társaság illetékese szerint az üzemanyag „túlnyomó többsége” származik. Az általunk megkérdezett társaságok közül egyedül a Magyar Autóklub üzemeltette Klubpetrol hálózatnál közölték, hogy nem ügyfelei a Molnak: a gázolajat Fehéroroszországból, a benzint Csehországból importálják, és így náluk a Mol fogyasztói árainál 10 forinttal olcsóbban jutnak üzemanyaghoz az autósok.

Az államháztartás tetemes bevételtől esne el, amennyiben csökkenne az üzemanyag jövedéki adója. Ennek ellenére a kormány tavaly mégis engedett a politikai nyomásnak és ennek az adónemnek a mérséklése mellett döntött. Ennek oka, hogy az emelkedő üzemanyagár növekvő áfa-bevétellel jár, amiből kompenzálták a pár forintos jövedékiadó-csökkentést – vagyis a lépés nem járt államháztartási bevétel kieséssel.

Számoljunk

A Magyar Ásványolaj Szövetség (MASZ) közlése szerint tavaly Magyarországon 1,61 milliárd liter benzin, 1,17 milliárd liter gázolaj fogyott a töltőállomásoknál. Ez a szám csak a MASZ tagvállalatainak adatait tartalmazza, de mivel szinte bárki importálhat üzemanyagot, a teljes fogyasztás nem jelenik meg a MASZ statisztikáiban. Nem tagjai a szövetségnek a diszkont áron árusító cégek sem, így elmondható, hogy az állam a MASZ-tagok befizetéseinél sokkal több bevételre tesz szert üzemanyag-értékesítésből.

Ezt támasztja alá a Mol Rt., liter helyett tonnában megadott, és más arányokat is tartalmazó közlése. E szerint a cég 4,1 millió tonnára becsüli a 2004-es teljes üzemanyag-fogyasztást. Ezen belül 1,4 millió tonnára a benzin és 2,7 millió tonnára a felhasznált gázolaj mennyiségét. A benzinfogyasztás 6-8 ezer, míg a gázolajfogyasztás 50 ezer tonnával haladta meg a 2003-as szintet.

Állami bevétel

Amennyiben a MASZ adatait hivatalosnak tekintjük, akkor az államnak 166 milliárd forint bevétele volt a benzin jövedéki adójából (ha úgy számolunk, hogy mindenki 95-ös benzint vásárolt, s valamivel e fölött, ha a 98-as oktánszámú benzin fogyasztását is figyelembe vesszük), és 99,45 milliárd forinthoz jutott a gázolajból. Miután a jövedéki adó nem progresszív adófajta, az állam az üzemanyag árának emelkedésekor többletbevételre csak a megemelkedő forgalmi adóból tehet szert.

A Mol. Rt. adataival kalkulálva ugyanezek a számok jelentősen változnak. Mindenesetre az állam jövedéki adókból 2005-ben várhatóan 672,3 milliárd forintra tesz szert, amiben persze az egyéb jövedéki termékekből származó bevételek is benne vannak.

A benzinen április elején literenként mintegy 55 forintnyi, a gázolajon pedig mintegy 40 forintnyi forgalmi adó van. Ennek mértéke függ a fogyasztói árak emelkedésétől – de az ebből származó teljes bevételt, a mozgó célpont miatt nem lehet pontosan kiszámolni. Ezért engedhette meg magának az állam, hogy tavaly, amikor a benzin fogyasztói ára először átlépte a 250 forintos határt, csökkentse a jövedéki adót.