Bár a szerdai koalíciós egyeztetés után Hiller István pártelnök az SZDSZ által is támogatható jelölteket ajánlotta a küldöttek figyelmébe, Szili Katalin népszerűsége még mindig nagyon magas a párton belül. A pénteki kongresszus sok kérdésre ad majd választ, egyelőre azonban még több forgatókönyv is elképzelhető. Egyáltalán nem mindegy, hogy ki lesz az új köztársasági elnök, milyen a politikai hozzáállása, és melyik párthoz kötődik leginkább.
“Ez egy öt évre szóló közjogi méltóság, amely bár könnyű pozícióként van beállítva, olyan jogosítványokat is tartalmaz, amellyel jelentősen lehet a pártpolitikát befolyásolni” – mondta a FigyelőNetnek Gíró-Szász András, a Századvég politikai elemzője. Hozzátette, nem mindegy például, hogy mikorra írja ki az új választásokat, a legfőbb ügyész mandátumának lejárta előtt vagy után. “De ami még ennél is súlyosabb kérdés, a köztársasági elnök kéri fel a választások után a győztes pártot a kormányalakításra. A mostani politikai konstellációban azonban nem elképzelhetetlen, hogy csak három párt jut be a parlamentbe, a kis párt pedig nyitottá válik, hogy bármelyikkel koalícióra lépjen. Ha pedig mindkét nagy párttal kormányképes, az elnök nyilván azt a nagy pártot kéri fel, amelyik közelebb áll hozzá” – véli Gíró-Szász András.
1. lehetőség: A kongresszus hallgat Hillerre
 |
 |
|
|
|
Esélyek számokban |
|
Az Országgyűlésben 386 képviselő foglal helyet. Ebből 180 fideszes, 8 MDF-es, 178 MSZP-s, és végül 20 SZDSZ-es. Az első két körben a köztársasági elnököt az összes képviselő kétharmada választja, tehát valamelyik jelöltnek legalább 258 képviselő bizalmát kell bírnia. Ez azt jelenti, hogy az MSZP jelöltjét csak akkor választhatják meg elsőre, ha a Fidesz képviselői is felsorakoznak mögé. Ekkor lényegtelen, a két kis párt hogyan dönt. A harmadik fordulóban már a jelen lévő képviselők fele is elég, ami maximum 193 voksot jelent, így a koalíciós partnerek simán meg tudják szavazni jelöltjüket. A Fidesz és az MDF csak akkor lehetne eredményes, ha sikerül meggyőzniük öt kormánypárti képviselőt, vagy az SZDSZ nem szavaz. De a Fidesz 180 képviselője akár egyedül is megszavaztathatná jelöltjét, ha a kormánypártiak nagy számban távol maradnak. A szavazás titkos, a képviselők a megállapodás ellenében is voksolhatnak. |
|
|
|
|
|
|
Hogy végül ki lesz a befutó a felmerült köztársaságielnök-jelöltek közül, csak a választáson fog kiderülni. Egyelőre több forgatókönyv is elképzelhető. A legvalószínűbb verzió, hogy Gyurcsány Ferenc és Hiller István kemény munkával bár, de meggyőzi a küldötteket, hogy az SZDSZ által is elfogadható két név – Bárándy Péter és Glatz Ferenc – valamelyikét válasszák meg jelöltnek. „Kettőjük közül én Glatz Ferencet látom esélyesebbnek, bár őt először is meg kell győzni arról, hogy átmenetileg adja fel a kutatást és a kertészkedést, és vállalja el az elnöki teendőket” – mondta Lakner Zoltán, a Visionconsulting politikai elemzője a FigyelőNetnek. Hozzátette, a júniusi elnökválasztáson ebben az esetben nem annyira az SZDSZ, inkább az MSZP a bizonytalansági tényező, lehet hogy a titkos szavazáson végül mégsem állnak jelölt mögé. Legkésőbb a harmadik fordulóban azonban valószínűleg még így is megválasztják a koalíciós megállapodás kedvezményezettjét. Sőt, a politológus azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Glatz Ferencet még az ellenzéki pártok is elfogadják.
2. lehetőség: Mégis Szilit választják
Elképzelhető, hogy Hiller István pártelnök egyértelmű üzenete ellenére – amely szerint a kongresszusnak olyan jelöltet kell megneveznie, akiből aztán elnök lesz, tehát az SZDSZ is támogatja – a küldöttek mégis kitartanak Szili Katalin jelölése mellett. „Ha ez megtörténik, az semmiképpen sem használ a koalíciónak. Az SZDSZ fenn fogja tartani álláspontját, hogy nem szavazza meg a jelenlegi házelnököt. Az MSZP pedig esetleg elkezd az ellenzéknél puhatolózni. A Fideszen belül az MKDSZ-es képviselők ugyanis támogatnák Szilit, így a harmadik fordulóban akár az SZDSZ nélkül is meg lehetne őt választani” – véli Lakner Zoltán. Hangsúlyozta, egy ilyen, a koalíciós partneren átnyúló elnökválasztás nagyon súlyos dolog, ami akár szakításhoz is vezethet.
„Szili Katalin jelöltté választása nem csak a koalíciót gyengítené, hanem a közismerten nem Szili-hívő miniszterelnököt és pártelnököt is. Az MSZP tagságának nem kis része elégedetlen a mostani vezetéssel, sokan besokalltak attól, hogy az ötszázalékos SZDSZ diktál. Ezzel együtt nincs sok racionalitás abban, hogy a párt vereséget mérjen saját miniszterelnökére, hiszen az magát a pártot gyengítené. A politika azonban nem a racionalitásról szól” – mondta a politikai elemző a FigyelőNetnek.
3. lehetőség: Ellenzéki befutó
A Fidesz szimpátiaszavazása tovább bonyolítja a helyzetet. „Az egyértelmű, hogy saját jelöltjüket nem tudják érvényre juttatni, ha az MSZP és az SZDSZ együtt szavaz. A kormánykoalíció nem hozhatja magát olyan bizonytalan helyzetbe, hogy a harmadik forduló előtt ne tudják megszavaztatni a közös jelöltet. Ha ez mégis megtörténne, akkor olyan alkalmatlansági bizonyítványt állítanának ki magukról, amely jelentős presztízsveszteséget okozna. Ebben az esetben akár egy ellenzéki jelölt, például Sólyom László is befuthat. Annál is inkább, mert az Alkotmánybíróság volt elnökét még az SZDSZ is támogathatónak tartja” – mondta Lakner Zoltán. Hangsúlyozta azonban, hogy ennek nagyon kicsi a valószínűsége.
