Különösen akkor élednek fel a büntetési szabályozás szigorításáról szóló viták, amikor egy olyan, különös kegyetlenséggel elkövetett bűnesetre derül fény, mint amilyen a tizennégy éves szécsényi kislány meggyilkolása volt. Az emberek erélyesebb szabályozást, szigorúbb büntetést követelnek, sőt, sokan a halálbüntetés visszaállítását tartanák helyes megoldásnak.
A magyar politika és a jogásztársadalom azonban egy emberként zárkózik el ettől a büntetési fajtától. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szécsényi kislány tragédiáját követően megbízta az igazságügy-minisztert a büntetőjogi szabályozás felülvizsgálatával, hogy kiderüljön: a ma alkalmazott eljárási szabályok kellő biztonságot nyújtanak-e az állampolgárok, és különösen a gyermekek védelmére. A kormányfő kedden azonban egyértelműen elutasította annak a lehetőségnek az átgondolását, hogy visszaállítsák a büntetési tételek közé a halálbüntetést.
Az igazságügy-miniszter szerint a büntetőjog soha nem lesz képes arra, hogy kizárja a szécsényihez hasonló cselekményeknek a lehetőségét, ezért társadalmi összefogásra van szükség. Petrétei József azt azonban hangsúlyozta, hogy az elkövető személyiségét jobban figyelembe kell venni a büntetőjogban. A szaktárca vizsgálja annak a lehetőségét, hogy bizonyos személy elleni bűncselekmények elkövetői esetében kizárják a tárgyalásról lemondás, és ezzel az enyhébb büntetés kiszabásának lehetőségét, kötelezővé tegyék magatartási szabályok, illetve pártfogó felügyelet elrendelését, továbbá a feltételes szabadlábra bocsátásról való döntéshez kötelező legyen pszichológus szakértő véleményét is kikérni. Az IM büntető jogszabályok módosítását célzó törvényjavaslata várhatóan idén kerül majd a parlament elé.
A magyar szabályozás középutas
|
Európai minta: nyomkövetős ellenőrzés
A magyar szabályozás legnagyobb hiányosságának Szikinger István jogász azt tartja, hogy nincs szabályozva a genetikai vagy egészségügyi okokból a bűnelkövetésre hajlamos, visszaeső bűnözők kontrollja. „A kérdés az, ellenőrzés alatt lehet-e tartani ezeket a tetteseket a büntetésük letöltése után, az alkotmányos normák sérülése nélkül. Én úgy gondolom, igen” – véli az ügyvédként is praktizáló Szikinger István. Mint a FigyelőNetnek elmondta, a szükségesség-arányosság elvének érvényesítése mellett a büntetés-végrehajtási intézetekből kikerülő, kóros elmeállapotú elkövetőket a visszaesés elkerülése miatt ellenőrizni kéne.
„Egy részük tudja magáról, hogy veszélyes a társadalomra, őket saját beleegyezésükkel, vagy ha erre nem hajlandóak, a büntetőjogi szankció részeként kéne kötelezni arra, hogy rendszeres személyes vagy mobilos bejelentkezéssel, nyomkövető rendszerrel ellenőrizhetőek legyenek. Alkotmányjogilag ezzel nem lenne semmi probléma” – hangsúlyozta a jogász. Példaként a Skandináv országokat és Angliát hozta fel. Előbbiekben rendszeres elbeszélgetésre kell jelentkezniük szabadulásuk után azoknak, akikről szakértői vélemény állapította meg, hogy hajlamosak bűnelkövetésre. Nagy-Britanniában fejlett pártfogói felügyeleti rendszer működik, amely a kontrollon felül segít munkát, lakást szerezni.
Ezzel az ellenőrzési rendszerrel szemben ugyan kritikaként fogalmazták meg, hogy a nyomkövető rendszer kijátszásával nemhogy újabb bűncselekményt követtek el, de az még alibit is biztosított az elkövető számára. Ez azonban csak a megoldás technikai részének a megkérdőjelezése. Az adatok szerint ugyanis a felügyelet bevezetése óta érezhetően csökkent a visszaesések száma.
