Belföld

Nyomkövetéssel a visszaeső bűnözők ellen

admin
admin

2005. 04. 13. 08:51

Noha egy-egy nagyobb nyilvánosságot kapott bűntény után sokan bírálják a magyar büntetőjogi rendszert, szakértők szerint a magyar szabályozás jó, bár a visszaeső bűnözők esetében követendő lehet a nyugati ellenőrzési minta.

Különösen akkor élednek fel a büntetési szabályozás szigorításáról szóló viták, amikor egy olyan, különös kegyetlenséggel elkövetett bűnesetre derül fény, mint amilyen a tizennégy éves szécsényi kislány meggyilkolása volt. Az emberek erélyesebb szabályozást, szigorúbb büntetést követelnek, sőt, sokan a halálbüntetés visszaállítását tartanák helyes megoldásnak.

A magyar politika és a jogásztársadalom azonban egy emberként zárkózik el ettől a büntetési fajtától. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szécsényi kislány tragédiáját követően megbízta az igazságügy-minisztert a büntetőjogi szabályozás felülvizsgálatával, hogy kiderüljön: a ma alkalmazott eljárási szabályok kellő biztonságot nyújtanak-e az állampolgárok, és különösen a gyermekek védelmére. A kormányfő kedden azonban egyértelműen elutasította annak a lehetőségnek az átgondolását, hogy visszaállítsák a büntetési tételek közé a halálbüntetést.

Az igazságügy-miniszter szerint a büntetőjog soha nem lesz képes arra, hogy kizárja a szécsényihez hasonló cselekményeknek a lehetőségét, ezért társadalmi összefogásra van szükség. Petrétei József azt azonban hangsúlyozta, hogy az elkövető személyiségét jobban figyelembe kell venni a büntetőjogban. A szaktárca vizsgálja annak a lehetőségét, hogy bizonyos személy elleni bűncselekmények elkövetői esetében kizárják a tárgyalásról lemondás, és ezzel az enyhébb büntetés kiszabásának lehetőségét, kötelezővé tegyék magatartási szabályok, illetve pártfogó felügyelet elrendelését, továbbá a feltételes szabadlábra bocsátásról való döntéshez kötelező legyen pszichológus szakértő véleményét is kikérni. Az IM büntető jogszabályok módosítását célzó törvényjavaslata várhatóan idén kerül majd a parlament elé.

A magyar szabályozás középutas







Hatályos szabályozás
A Btk. szerint a legsúlyosabb bűnök elkövetői fegyházban töltik le büntetésüket. Feltételesen leghamarabb a teljes büntetés 4/5-ének letöltése után szabadulhatnak. Ha a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztést szab ki, akkor meghatározhatja a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy ezt ki is zárhatja. Ha nem zárja ki, az elítéltnek a bíróság által meghatározott idő letelte, de legalább húsz, az el nem évülő bűncselekmények esetében – ilyen a minősített emberölés például – legalább harminc évet kell leülniük. Mindez nem vonatkozik azokra, akikre valós életfogytiglani büntetést szabtak ki.
Ha feltehető, hogy kóros elmeállapot következtében követte el a gyanúsított a bűncselekményt, igazságügyi elmeorvos szakértőt rendelnek ki. Ha megállapítja, hogy a kóros elmeállapot eléri azt a szintet, amely képtelenné teszi az adott személyt cselekménye következményeinek felismerésére, ez büntethetőséget kizáró ok és a bíróság elrendeli a kényszergyógykezelést. Ha a vádlott állapota nem éri el ezt a szintet, de kóros elmeállapota korlátozza cselekménye következményeinek felismerésében, vagy hogy ennek megfelelően cselekedjen, úgy büntetése korlátlanul enyhíthető.

A büntetőjogász szerint az erőszakos közösülés és az életellenes bűncselekmények szankcionálását illetően a magyar szabályozás a középmezőnyben van: sok országban enyhébb a büntetés, az angolszász államokban viszont súlyosabb, az Egyesült Államok egyes államaiban a minősített emberölésért akár halálbüntetés is kiszabható. Ugyanakkor még ezekben a rendszerekben is előfordulhat, hogy sok véletlenszerű egybeesés miatt enyhe ítéletet szabnak ki, amelyet aztán felkap a média. „Európában jelenleg nem lehet elképzelni, hogy bármelyik állam halálbüntetést vezetne be. Bár az Európa Tanács Emberi Jogi Egyezménye ezt nem tiltja, de sok állam, köztük hazánk is, csatlakozott a hatodik Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz, amely a halálbüntetés minden körülmények között történő eltörléséről szól” – mondta Gellér Balázs, az ELTE Büntetőjogi tanszékének docense a FigyelőNetnek. Hangsúlyozta, a magyar rendszer működik, alapvetően nincs vele probléma, és nem szabad abba a hibába esni, hogy egy egyedi eset után módosítsák a szabályokat, az általános rendelkezéseket. „A Btk. a megelőzés, és ezen belül is inkább a reformáció talaján áll, és alapelveit tekintve az elkövető társadalomba való visszaintegrálását tekinti céljának. Ez valamelyest változott az utóbbi évtizedben. Jelentős mérföldkő volt halálbüntetést eltörlő AB-határozattal kapcsolatban Szabó András párhuzamos véleménye, amely újraélesztette a megtorló büntetésről való gondolkodást. Ez azt, a már Platon, Kant és Hegel által is hangsúlyozott kívánalmat fejezi ki, hogy a büntetés legyen arányos az elkövetett bűncselekménnyel. Ennek gyakorlati érvényesítése mutatkozhat meg a halálbüntetést felváltani hivatott valós életfogytiglani szabadságvesztés kategóriájában” – magyarázta a büntetőjogász.

Európai minta: nyomkövetős ellenőrzés

A magyar szabályozás legnagyobb hiányosságának Szikinger István jogász azt tartja, hogy nincs szabályozva a genetikai vagy egészségügyi okokból a bűnelkövetésre hajlamos, visszaeső bűnözők kontrollja. „A kérdés az, ellenőrzés alatt lehet-e tartani ezeket a tetteseket a büntetésük letöltése után, az alkotmányos normák sérülése nélkül. Én úgy gondolom, igen” – véli az ügyvédként is praktizáló Szikinger István. Mint a FigyelőNetnek elmondta, a szükségesség-arányosság elvének érvényesítése mellett a büntetés-végrehajtási intézetekből kikerülő, kóros elmeállapotú elkövetőket a visszaesés elkerülése miatt ellenőrizni kéne.

„Egy részük tudja magáról, hogy veszélyes a társadalomra, őket saját beleegyezésükkel, vagy ha erre nem hajlandóak, a büntetőjogi szankció részeként kéne kötelezni arra, hogy rendszeres személyes vagy mobilos bejelentkezéssel, nyomkövető rendszerrel ellenőrizhetőek legyenek. Alkotmányjogilag ezzel nem lenne semmi probléma” – hangsúlyozta a jogász. Példaként a Skandináv országokat és Angliát hozta fel. Előbbiekben rendszeres elbeszélgetésre kell jelentkezniük szabadulásuk után azoknak, akikről szakértői vélemény állapította meg, hogy hajlamosak bűnelkövetésre. Nagy-Britanniában fejlett pártfogói felügyeleti rendszer működik, amely a kontrollon felül segít munkát, lakást szerezni.

Ezzel az ellenőrzési rendszerrel szemben ugyan kritikaként fogalmazták meg, hogy a nyomkövető rendszer kijátszásával nemhogy újabb bűncselekményt követtek el, de az még alibit is biztosított az elkövető számára. Ez azonban csak a megoldás technikai részének a megkérdőjelezése. Az adatok szerint ugyanis a felügyelet bevezetése óta érezhetően csökkent a visszaesések száma.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hooded computer hacker working on desktop PC computer. P2P and piracy, computer virus and trojans, phishing, malware and ransomware concept with glitch effect.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.