Az eva lehetőséget teremt a szürkegazdaság fehérítésére, az adminisztráció egyszerűsítésére, a vállalkozások árbevételének növekedésére. Ugyanakkor az esetleges adóelkerülési lehetőségeket korlátozni kell. Az EVA jelenlegi rendszere a kevésbé anyag-, illetve költségigényes tevékenységet végző kisvállalkozások számára jelent érdemi alternatívát. A Bizottság javasolja az EVA olyan kibővítését, mely tekintettel van a magas költségigényű tevékenységet folytatókra. Az új lehetőséget azonos előfeltételekkel egyéni vállalkozók és társas vállalkozások egyaránt alkalmazhatják, továbbra is egyszerű elszámolás mellett. Az eddigi EVA törvény kiegészítésre kerül. A bevétel fogalma nem változik (bruttó, áfá-t is magában foglaló); de ugyanaz az adónem ugyanabban a törvényben vonatkozna más adómértékkel a különböző költséghányadú tevékenység-csoportokra.
Az egyszerűséget továbbra is szem előtt tartva két fő tevékenységi kör kerülne meghatározásra: egy magasabb költséghányadú (elsősorban termelő és kereskedelmi tevékenységeket tartalmazó) kör és a többi, ebbe a körbe nem tartozó tevékenység. A magasabb költséghányadú tevékenységi körhöz alacsonyabb adókulcs tartozna, de a kötelező költséghányadra és azzal kapcsolatos nyilvántartásra vonatkozó előírások mellett.
Az előzetes számítások alapján a magasabb költséghányadú tevékenységi körből származó bevételek után az eva mértéke 10százalék lehetne, míg a többi tevékenység esetében maradna a mai 15százalék-os mérték. A vállalkozás végezhet mindkét költséghányad-csoportba sorolt tevékenységeket, ezeket bevételi nyilvántartásában a két csoport szerint elkülöníti, és az egyik után 15 százalékkal, a másik után 10 százalékkal adózik. A magasabb költséghányadú körbe tartozó tevékenységeket TEAOR, illetve SZJ szám szerint sorolná fel a törvény az átalányadózó egyéni vállalkozókra vonatkozó besorolással azonos rendszerben.
Eszerint ugyanazok a tevékenységek tartoznának a magasabb költséghányadú tevékenységi körbe, mint amire az SZJA törvényben az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó is jelenleg általánosnál magasabb költséghányadot alkalmazhat. Azon vállalkozásnak, aki szeretne – választása szerint – a magasabb költséghányadú tevékenységei után kisebb mértékű evát fizetni, vállalnia kellene a költségszámlái gyűjtése mellett (amely minden EVA-alany számára előírt kötelezettség) egyes költségei (csak 3-4 fő költségfajtát érintő) egyszerűsített nyilvántartását is. Az alacsonyabb adómérték alkalmazásának feltétele lenne egy megadott minimum – pl. 50 százalék-os – költséghányad tényleges – egyszerűsített költségnyilvántartással igazolt – elérése. (Ezzel csökkenthető annak a veszélye, hogy az evás bevételhez tartozó költségek valamely másik – nem EVA-s – vállalkozásban kerüljenek elszámolásra, vagy anyagmentes konstrukciók is alacsonyabb kulccsal adózzanak, stb.) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya által végzett összes tevékenységből származó bevétel továbbra sem haladhatja meg a jelenleg érvényes 25 millió forintot.
Az eva-alany – a jövőben – bevallásában tételesen, adószámmal feltüntetné azokat a vevőit, amelyek számára az adóévben összevontan valamely értékhatárt meghaladóan számlázott. Az értékhatár abszolút összegben és a bevétel százalékában kerülne meghatározásra. A bevallás tartalmazná az adott vevő felé számlázott – összevont – összeget is. Az eva a tételes adóztatáshoz képest lényegesen egyszerűbb, kedvezőbb, ezért az önkéntes jogkövetés fokozottan elvárható, tehát az eva hatálya alatti vétségek – különösen a szándékos adóelkerülést célzó jogsértés – szigorúan szankcionálandók. Az eva kiterjesztése (szoros összefüggésben az eddig működött rendszer tapasztalataival is) további szabályozási kérdéseket vet fel, melyek kezelése a törvény egyes rendelkezéseinek átalakítását igényli, figyelemmel az esetleges visszaélések lehető legkisebb mértékre csökkentésére is.
