Visszavonták a parlagfű-törvényt

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által kidolgozott parlagfű elleni védekezésről szóló törvénytervezetet azt követően vonta vissza Németh Imre miniszter, hogy az Országgyűlés Parlagfű-mentes Magyarországért eseti bizottsága azt vitára alkalmatlannak ítélte. A törvény az elmúlt évek tapasztalatai alapján teremtett volna olyan jogszabályi környezetet, amely segíthette volna a parlagfű elleni küzdelmet. A tervezet szerint a tulajdonosok kötelezettsége lett volna az irtás, amit egyrészt meggyőzéssel, másrészt kényszer alkalmazásával lehet elérni – mondta Berczi Norbert, az agrártárca helyettes államtitkára.

Műholdas felderítés A Földmérési És Távérzékelési Központ  (FÖMI)növénymonitoring rendszere adta az ötletet, hogy a parlagfűvel különösen fertőzött területeket ezel a módszerrel derítsék fel. A rendszer előnye hogy pontos, már korai fázisban ki tudja mutatni a parlagfüvet, és rendkívül költségtakarékos, mivel a hatóság emberei ezután célirányosan tudnak terepszemlére menni. Ráadásul az elkészített felvételeken, térképeken helyrajzi számot is fel lehet tüntetni, így bizonyítékul szolgálhatnak a bíróság előtt arra, hogy a tulajdonos valóban nem kaszálta a fertőzött területet. A módszert 2001 óta alkalmazzák, az azóta összegyűlt adatokat pedig a FÖMI egy közös rendszerben tárolja.

Bár azt valamennyi szakértő elismerte, hogy a tervezet szakmailag korrekt volt, és számításba vett olyan új technikai megoldásokat is, mint például a műholdas távfelmérés, Orosz Sándor, az eseti bizottság alelnöke szerint a kérdést nem törvénnyel kell kezelni. „Két ok miatt vontuk vissza a törvényjavaslatot. Elsősorban azért, mert, bár kétségtelen a parlagfű allergiát okozó hatása, az nem kizárólagos, így akár évente alkothatnánk újabb és újabb törvényt, újabb és újabb növényekről. A másik indokunk pedig az volt, hogy a javaslat szerint az önkormányzatoktól elkerült volna az intézkedés joga, és a földhivatalok kapták volna meg a hatósági jogkört, és az ezzel járó pénzt is” – mondta Orosz, hozzátéve, hogy a földhivataloknak eddig is el kellett volna látniuk a tervezet szerint hozzájuk utalt feladatokat. „Mivel a parlagfű nem-irtásával az egészséges környezethez való alkotmányos jog sérül, a tervezet azon kitételét, hogy az irtást el nem végző tulajdonosoknak állniuk kell a kényszerkaszálás díját, az Országgyűlés előtt lévő növényvédelmi törvénybe fogjuk beledolgozni” – emelte ki Orosz Sándor. Eszerint ahol június 30-ig nem irtják ki a parlagfüvet, ott közérdekű védekezést fognak alkalmazni, és hatóságilag lekaszáltatják, ennek díját azonban a tulajdonoson fogják behajtani.

Illés Zoltán, a Fidesz politikusa értetlenül áll a törvényjavaslat visszavonása előtt. „Azt sem látom, milyen érdekek mozognak a háttérben, amelyek megakadályozták a törvény megszületését. Azt pedig végképp nem értem, hogy vehették rá a minisztert a tervezet visszavonására. Én az ő helyében lemondtam volna, hiszen egy miniszter attól miniszter, hogy ő dönt. De ezek szerint az MSZP-n belül ebben a kérdésben nem Németh Imre a legerősebb ember” – mondta Illés.

A civil szervezetek is nagyon jónak tartották a kezdeményezést, és csalódottak, hogy végül zsákutcába futott az ügy. A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület független kormánybiztos kinevezését javasolja az ügy megoldására. Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége pedig továbbra is az egészséges környezethez való alapjog érvényesülését követeli.