Közelebb kerültek a Maastrichti-kritériumok

Két fontos témakör lezárásával jó rajtot vett a keddi-szerdai brüsszeli csúcsértekezleten az Európai Unió soros elnöke, Luxemburg: a június végéig tartó elnöki periódusában már csak az EU következő, többéves keretköltségvetésének alapjairól kellene egyezségre bírnia a tagállamokat, hogy százszázalékos teljesítménnyel zárja félévét. Igaz, várhatóan ez lesz a legnehezebb feladat.

A szerda délután zárult EU-csúcsértekezleten az állam- és kormányfők jóváhagyták az euró működését szabályozó stabilitási és növekedési paktum reformját (erről az egyezség már vasárnap megszületett, pénzügyminiszteri szinten, s most csak a végső pecsétet kellett rányomni a dokumentumra), illetve elfogadták a versenyképesség növelésére vonatkozó uniós fejlesztési program – az úgynevezett lisszaboni stratégia – kiteljesítését szolgáló reformokat.

Görbe tükör; Foto: AP

A csúcs résztvevői kénytelenek voltak megállapítani, hogy az EU egyelőre nem tart ott, ahol az eredetileg tízéves stratégia 2000-es meghirdetésekor félidőre remélte. A vezetők egyöntetűen úgy határoztak, hogy nemzeti szinten jobban kell összpontosítani a versenyképességi célok teljesítésére. Ennek érdekében hároméves nemzeti programokat dolgoznak ki, amelyekhez csatlakozik az Európai Bizottság elképzeléseire épülő közös uniós program is. Ez utóbbi konkrétabb és inkább akcióorientált, mint a 2000-es, mindössze három prioritást tartalmaz: a versenyképesség erősítését, évi legalább 3 százalékos gazdasági növekedést, illetve 2010-ig hatmillió új munkahely létrehozását.

A tanácskozáson szóba került a szolgáltatások piacának megnyitását szabályozó EU-kerettörvény tervezete, az úgynevezett Bolkestein-direktíva: ez az elmúlt hónapokban számos tagállamban komoly vitákhoz, feszültségekhez vezetett, mert a szakszervezetek attól tartanak, hogy az alacsonyabb munkabérekkel, költséggel működő külföldi vállalkozók megjelennek egy-egy ország belső piacán, s az ottani szabályokat, rendelkezéseket megkerülve kiszorítják a helyi vállalkozókat a szolgáltatásokból. Az állam- és kormányfők már kedden egyetértésre jutottak arról, hogy szükség van a szolgáltatások európai piacának további megnyitására, de úgy, hogy megőrizzék az EU-ban elért szociális vívmányokat – azaz a direktívát át kell dolgozni.

Magyarországnak most jó

A magyar gazdaság valamennyi fontos paramétere abba a zónába került, ami az Európai Unió tagállamaiban a célzónát jelenti, azaz oda, amelynek elérése esetén egy ország gazdaságát alapvetően egészségesnek és középtávon is fenntarthatónak lehet minősíteni – mondta a szerdai Brüsszelben EU-csúcsértekezletet követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Gyurcsány ezzel arra utalt, hogy a csúcs jóváhagyta az Ecofin vasárnapi tanácskozásán született megállapodást a stabilitási és növekedési paktum reformjáról. Ugyanis ez a megállapodás Magyarország számára lehetővé teszi, hogy a magánpénztári befizetésekkel – a 2004-et követő 5 éven keresztül folyamatosan csökkenő mértékben – lehet korrigálni a költségvetési hiányt.

Reform-paktum A Növekedési és stabilitási parktum most elfogadott módosítása értelmében az eurót sajátként használó országok gazdasági nehézségek esetén az eddiginél szélesebb teret kaphatnak átmeneti államháztartási gondjaik rendezésére, anélkül, hogy szabálysértési eljárással sújtanák őket, míg a fellendülés időszakát jobban fel kell használniuk a költségvetési deficit csökkentésére. A reform lehetővé teszi, hogy nehéz gazdasági időkben az euróövezeti tagországok akár négy évig is túlléphessék az előírt mértékű hiány maximumát, és a költségvetésre jelentős kihatással járó gazdasági tényezők fennállása esetén meghatározott időszakra a deficittúllépést is elfogadhatónak tarthassák. A reform magában foglalja a kelet-európai országoknak azt a – magyar kezdeményezésre vitatni kezdett – kérését, hogy az államháztartási hiány mértéke a paktumban előírtnál magasabb is lehessen a költségvetésre jelentős kihatással járó nyugdíjreform végrehajtása esetén. Az ilyen reformba kezdő tagországok öt évet kaphatnak arra, hogy a reformok hatásaival megbirkózzanak, és a megfelelő szintre szorítsák a hiányt – ez alatt az öt év alatt a reform hatását egyre csökkenő mértékben veszik figyelembe a deficit megállapításakor.

Ez Gyurcsány szerint egyértelműen Magyarország sikere, mivel így az idei költségvetési hiány a Maastrichti-kirtériumok közelébe érkezett, azaz 3,6 százalék körül lesz. Emellett a magyar gazdasági növekedés mértéke 4 százalék körül alakul, az infláció 3 százalékot alig meghaladó, a bruttó nemzeti össztermékre vetített államadósság mértéke pedig idén ismét 60 százalék alatt lesz. Mindez kiegyensúlyozott, egészséges gazdaságról tanúskodik, de persze nem jelenti azt, hogy fel lehetne adni az eddigi felelős költségvetési politikát, s ez a 2006-os költségvetési évre is igaz – tette hozzá Gyurcsány.

Az EU-csúcs másik fontos, központi kérdéséről, a lisszaboni gazdaságfejlesztési stratégiáról szólva a miniszterelnök kiemelte, hogy a viták középpontjában a szolgáltatások piacának megnyitása állt. Ez különösen fontos, hiszen az EU-n belül a szolgáltatások adják a gazdasági tevékenység 70 százalékát, s e szektor gyors növekedése segítheti az EU versenyképességének javulását. A csúcs résztvevői jóváhagyták a szolgáltatáspiac-liberalizációját, amitől a kormányfők a foglalkoztatás növekedését és a munkanélküliség csökkenését remélik.

A magyar miniszterelnök az ülésen elmondott felszólalásában arra helyzet a hangsúlyt, hogy egyetlen piac sem működhet zártan, ezért a szolgáltatások piacát is meg kell nyitni, így vita csak azon lehet, hogy ez milyen átmeneti időszakkal történjen és érvényben maradjanak-e bizonyos korlátozások egyes részterületeken. Szerinte a bezárkózás csak rövid távon hozhat előnyöket, míg középtávon rombolja a versenyképességet, a szociális kohéziót.

Az EU következő, 2007-2013 közötti keretköltségvetésének tervezéséről szólva emlékeztetett: a mostani luxemburgi EU-elnökségnek a stabilitási paktum reformja és a Lisszaboni-stratégia felülvizsgálata mellett ez a harmadik fő prioritása, s az a tény, hogy az első kettőben sikerült megállapodásra jutni, kedvező előjel arra, hogy a következő, júniusi EU-csúcson a harmadik témakör alapkérdéseiben is egyezség születik. Gyurcsány szerint közös érdek, hogy Európa elegendő forrással rendelkezzen a kibővült feladatok elvégzéséhez, s Magyarországnak érdekében állna a befizetések növelése, főleg, ha ezek az összegek strukturális, kohéziós célokat szolgálnának. Ugyanakkor a növelésre nincs esély, ennek nincs általános támogatottsága a tagországoknál, s az is nagy csoda lenne, ha sikerülne megőrizni a jelenlegi, az összesített bruttó nemzeti jövedelem 1,21 százalékát kitevő elvi finanszírozási szintet, mivel a tényleges kifizetések meg sem közelítik ezt az arányt.