Két fontos témakör lezárásával jó rajtot vett a keddi-szerdai brüsszeli csúcsértekezleten az Európai Unió soros elnöke, Luxemburg: a június végéig tartó elnöki periódusában már csak az EU következő, többéves keretköltségvetésének alapjairól kellene egyezségre bírnia a tagállamokat, hogy százszázalékos teljesítménnyel zárja félévét. Igaz, várhatóan ez lesz a legnehezebb feladat.
A szerda délután zárult EU-csúcsértekezleten az állam- és kormányfők jóváhagyták az euró működését szabályozó stabilitási és növekedési paktum reformját (erről az egyezség már vasárnap megszületett, pénzügyminiszteri szinten, s most csak a végső pecsétet kellett rányomni a dokumentumra), illetve elfogadták a versenyképesség növelésére vonatkozó uniós fejlesztési program – az úgynevezett lisszaboni stratégia – kiteljesítését szolgáló reformokat.
Görbe tükör; Foto: AP
A csúcs résztvevői kénytelenek voltak megállapítani, hogy az EU egyelőre nem tart ott, ahol az eredetileg tízéves stratégia 2000-es meghirdetésekor félidőre remélte. A vezetők egyöntetűen úgy határoztak, hogy nemzeti szinten jobban kell összpontosítani a versenyképességi célok teljesítésére. Ennek érdekében hároméves nemzeti programokat dolgoznak ki, amelyekhez csatlakozik az Európai Bizottság elképzeléseire épülő közös uniós program is. Ez utóbbi konkrétabb és inkább akcióorientált, mint a 2000-es, mindössze három prioritást tartalmaz: a versenyképesség erősítését, évi legalább 3 százalékos gazdasági növekedést, illetve 2010-ig hatmillió új munkahely létrehozását.
A tanácskozáson szóba került a szolgáltatások piacának megnyitását szabályozó EU-kerettörvény tervezete, az úgynevezett Bolkestein-direktíva: ez az elmúlt hónapokban számos tagállamban komoly vitákhoz, feszültségekhez vezetett, mert a szakszervezetek attól tartanak, hogy az alacsonyabb munkabérekkel, költséggel működő külföldi vállalkozók megjelennek egy-egy ország belső piacán, s az ottani szabályokat, rendelkezéseket megkerülve kiszorítják a helyi vállalkozókat a szolgáltatásokból. Az állam- és kormányfők már kedden egyetértésre jutottak arról, hogy szükség van a szolgáltatások európai piacának további megnyitására, de úgy, hogy megőrizzék az EU-ban elért szociális vívmányokat – azaz a direktívát át kell dolgozni.
Magyarországnak most jó
A magyar gazdaság valamennyi fontos paramétere abba a zónába került, ami az Európai Unió tagállamaiban a célzónát jelenti, azaz oda, amelynek elérése esetén egy ország gazdaságát alapvetően egészségesnek és középtávon is fenntarthatónak lehet minősíteni – mondta a szerdai Brüsszelben EU-csúcsértekezletet követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
Gyurcsány ezzel arra utalt, hogy a csúcs jóváhagyta az Ecofin vasárnapi tanácskozásán született megállapodást a stabilitási és növekedési paktum reformjáról. Ugyanis ez a megállapodás Magyarország számára lehetővé teszi, hogy a magánpénztári befizetésekkel – a 2004-et követő 5 éven keresztül folyamatosan csökkenő mértékben – lehet korrigálni a költségvetési hiányt.
|
Az EU-csúcs másik fontos, központi kérdéséről, a lisszaboni gazdaságfejlesztési stratégiáról szólva a miniszterelnök kiemelte, hogy a viták középpontjában a szolgáltatások piacának megnyitása állt. Ez különösen fontos, hiszen az EU-n belül a szolgáltatások adják a gazdasági tevékenység 70 százalékát, s e szektor gyors növekedése segítheti az EU versenyképességének javulását. A csúcs résztvevői jóváhagyták a szolgáltatáspiac-liberalizációját, amitől a kormányfők a foglalkoztatás növekedését és a munkanélküliség csökkenését remélik.
A magyar miniszterelnök az ülésen elmondott felszólalásában arra helyzet a hangsúlyt, hogy egyetlen piac sem működhet zártan, ezért a szolgáltatások piacát is meg kell nyitni, így vita csak azon lehet, hogy ez milyen átmeneti időszakkal történjen és érvényben maradjanak-e bizonyos korlátozások egyes részterületeken. Szerinte a bezárkózás csak rövid távon hozhat előnyöket, míg középtávon rombolja a versenyképességet, a szociális kohéziót.
Az EU következő, 2007-2013 közötti keretköltségvetésének tervezéséről szólva emlékeztetett: a mostani luxemburgi EU-elnökségnek a stabilitási paktum reformja és a Lisszaboni-stratégia felülvizsgálata mellett ez a harmadik fő prioritása, s az a tény, hogy az első kettőben sikerült megállapodásra jutni, kedvező előjel arra, hogy a következő, júniusi EU-csúcson a harmadik témakör alapkérdéseiben is egyezség születik. Gyurcsány szerint közös érdek, hogy Európa elegendő forrással rendelkezzen a kibővült feladatok elvégzéséhez, s Magyarországnak érdekében állna a befizetések növelése, főleg, ha ezek az összegek strukturális, kohéziós célokat szolgálnának. Ugyanakkor a növelésre nincs esély, ennek nincs általános támogatottsága a tagországoknál, s az is nagy csoda lenne, ha sikerülne megőrizni a jelenlegi, az összesített bruttó nemzeti jövedelem 1,21 százalékát kitevő elvi finanszírozási szintet, mivel a tényleges kifizetések meg sem közelítik ezt az arányt.
