A diplomás munkanélküliség vége?

„Érződik a fiatalok tanulni vágyása, ezért az egyetemek és főiskolák “bemeneti”  oldalára kevesebb figyelmet kell fordítani. A friss diplomások egyre növekvő elhelyezkedési problémái már egy jó pár éve a “kimeneti” oldalt állította a figyelem középpontjába” – fogalmazta meg a felsőoktatás alapvető problémáját Mang Béla, az Oktatási Minisztérium (OM) felsőoktatási helyettes államtitkára. A kormány által már elfogadott, a parlamentben a tavaszi ülésszakban tárgyalandó, Magyar Bálint nevével fémjelzett felsőoktatási törvénytervezet nagy lendülettel állt neki az intézmények és a rendszer reformjának, ami többek között a fenti probléma megoldását tűzte ki célul. Sokak szerint azonban rengeteg kompromisszum született, mert a jelenlegi rendszerből túl sok ember él és még több érdek ütközik.

A tervezet mellett szól azonban, hogy végre foglalkozik a munkaerő-piaci igények és a felsőoktatás harmonizálásával, ami gyakorlatilag a rendszerváltozás óta várat magára. Az egyetemek és főiskolák finanszírozásának módosításával igyekeznek érdekeltté tenni az intézményeket, hogy versenyképes friss diplomásokat bocsássanak a munkaerő-piacra, ne pedig diplomagyárként a minőség romlásával ontsák ki magukból a munkanélküliségre ítélt végzősöket.

Óriási feszültségek Kérdéses, hogy a felsőoktatási törvénytervezet kezdeményezései mennyire oldják meg a jelenlegi óriási feszültségeket. Jelenleg a felsőoktatási intézmények egyáltalán nem érdekeltek a munkaerő-piaci igények integrálásában, a lényeg, hogy minél több hallgatójuk legyen. 2003-ban a kiosztott közel 53 ezer diploma harmada gazdasági felsőoktatási intézményből került ki annak ellenére, hogy a közgazdászok már évekkel ezelőtt megjelentek a pályakezdő diplomás munkanélküliek között. A 18 évesek egyáltalán nincsenek tisztában a diplomák értékével: gyakran olyan képzésekre felvételiznek, amelyektől a biztos megélhetést várják, végül azonban csak a munkanélküliség vár rájuk. Az érettségizők körében népszerű szakok létszámát megnövelik az egyetemek, más intézmények pedig hasonló képzéseket alakítanak. A felsőoktatási fejetlenségben a munkaadók tesznek rendet. A diplomagyártásra szakosodott intézmények papírjaival nem lehet a munkaerő-piacon labdába rúgni. Csaknem az összes vállalatnál létezik egy informális lista, amely alapján bizonyos diplomásokat szinte automatikusan elutasítanak.

Kis lépésekkel haladva

Az egyetemek és főiskolák alapvető finanszírozása továbbra sem változik meg, az intézmények normatív támogatásra jogosultak a felvett hallgatók után. A képzési támogatás azonban a pályakövetési rendszer értékelése alapján legfeljebb tíz százalékkal növelhető, illetve csökkenthető. Pályakövetést egyre több egyetemnél alkalmaznak, vagyis figyelik a végzősök munkaerő-piaci sorsát. A törvénytervezet most kötelező érvényűvé tenné ezt minden egyetem és főiskola részére. „A jutalmazó vagy büntető tíz százalékkal szeretnénk az intézményeket érdekeltté tenni abban, hogy a mennyiségi helyett a minőségi oktatás legyen az elsődleges céljuk” – emelte ki Mang Béla.

Az egyes képzési területek telítettségének feloldását a kormány hatáskörének kiterjesztésétől várják a szakemberek. „A hallgatói létszám meghatározása eddig az OM feladata volt. Az új rendszerben a kormány fogja a beiskolázandók létszámát képzési területenként megállapítani” – húzta alá az államtitkár-helyettes. Több szem többet lát alapon, így nem csak az oktatási tárca fog „elszigetelt” magányában dönteni.

A pontos létszámról szóló kormány-előterjesztést az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának is véleményeznie kell. A gazdasági kamarák álláspontjáról szintén tájékoztatni kell a kormányt. A munkaerő-piaci információk becsatolását szolgálja a Magyar Akkreditciós Bizottság 4 tagjának a versenyszférából való delegálása is, valamint a Felsőoktatási és Tudományos tanács új szakbizottságának felállítása, amelynek kizárólagos feladata a munkaerő-piac figyelése. 

Piacra képzés

Az új kezdeményezések mellett az Európai Unióban elindított úgynevezett bolognai folyamat is hozzájárul a felsőoktatás és a munka világának összehangolásához. Az EU irányelveinek gyakorlatba történő átültetésében Magyarország az élen jár. Míg más országokban óriási az ellenállás az alap- (bachelor) és mesterképzések (masters) bevezetésével szemben, hazánkban mindez már 2005-ben megvalósul a műszaki, az agrár, a rendvédelmi és az egészségügyi területeken. „Kijelenthetem, hogy 2006 szeptember 1-jétől, a művészeti oktatást kivéve, nem indítható a régi képzési szerkezetben főiskolai illetve egyetemi szinten új évfolyam” – mondta Mang Béla.

Az alapképzések bevezetése lényegében azt a célt szolgálja, hogy sokan diplomához jussanak, hamar kikerülhessenek a munkaerőpiacra, képzésük kevésbé lesz elméleti. A bachelor diplomások folytathatják tanulmányaikat a mesterképzésben. „Hogy a hallgatói tömeg ne folytassa automatikusan a tanulmányait, a munkaadókra is szükség van: a munkaerőpiacnak a fizetésekkel és a felkínált állásokkal el kell ismernie a bachelor végzettséget” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A felsőfokú szakképzés rendszerét a hallgatói létszám növelésével szeretné erősíteni az OM. A felsőfokú diplomát nem adó szakképzések elvégzésekor kapott kreditek egy része beszámítható a bachelor képzésbe később.