Közel negyedszázada nem látott éves inflációval örvendeztette meg a hosszú hétvége buktatói miatt a forintot féltőket a Központi Statisztikai Hivatal. A jegybank szóvivője útján üdvözölte is az esetet. Missura Gábor máris az MNB sikereként könyvelte el, mivel az infláció szerinte úgy halad, ahogyan azt a február végén kihozott féléves jegybanki inflációs prognózisban leírták.
Ennél azért prózaibb okai vannak a kedvező KSH-jelentésnek: elmaradt az élelmiszerek év elején szokásos áremelése és egy hónappal késleltették a háztartási energia emelését is. Azonban ennek ellenére az elemzők meglepetten álltak a megjelent adatok előtt. Ugyan mindenki alacsony árszínvonal-emelkedésre számított, de a piaci konszenzus 3,5 – 3,8 százalékos inflációval kalkulált. Az infláció ilyetén alakulása azonban kedvezőtlen hatással is bír, ugyanis az idei költségvetés 4,5 százalékos inflációra készült. Így ha ennél 1 százalékkal alacsonyabb lesz az árszínvonal-emelkedés (márpedig úgy néz ki, hogy alacsonyabb lesz), akkor az mintegy 20 milliárd forinttal csökkenti az áfa-befételeket.
|
Kellemes hétvégi meglepetést hozott a KSH, s a forint rögtön be is erősödött egy kicsit, bár a 20 filléres izmosodás nem tekinthető jelentősnek – mondta a FigyelőNetnek Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője. A piac kicsit megnyugodott, ugyanis így csökkent a valószínűsége, hogy hétfőn, illetve kedden a londoni piacon sávon kívülre nyomják a forintot és ezért a jegybanknak sem kell áttételes eszközökkel beavatkoznia. Elterjed az a piaci pletyka, hogy az MNB más jegybankokkal, leginkább az Európai Központi Bankkal (EKB) köt szerződést a forint védelmére. Vagyis az lépett volna fel eladóként, de erre most valószínűleg nem kerül sor.
A kedvező inflációs adat arra is lehetőséget ad, hogy a március végén ülésező jegybanktanács mérsékelje az alapkamatot. Eddig ugyanis arról is szó volt, hogy március 16-ai – első kibővített – ülésén a Monetáris Tanács rendkívüli kamatcsökkentésre adja a fejét. Ez valószínűleg elmarad, viszont március 29-ei – immár rendes kamatdöntéses – ülésen biztosan számíthatunk az alapkamat leszállítására, aminek mértéke akár a 100 bázispontot is elérheti. Ennek ellenére – a lehetséges –7,25 százalékos alapkamat még mindig nagyon magasnak számít a régióban.
Az erős forint is bejátszott
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője meglepőnek nevezte, hogy a legoptimistább várakozásoknál is kedvezőbb lett a februári adat, várakozása szerint az egész évre jellemző lesz a 3,5 százalék alatti infláció. Szerinte az élelmiszerek és a háztartási energia árának kedvező alakulásán túl a ruházati cikkek átlag alatti drágulása járult hozzá jelentősen a gyenge árszínvonal emelkedéshez. Ennek oka egyértelműen az erős forintban keresendő.
Azonban a háztartási energia drágulása a következő hónapban már megjelenik az inflációs adatban, így a havi fogyasztói áremelkedés a februárinál biztosan magasabb lesz – mondta Nyeste az MTI-nek.
Barcza György, az ING bank elemzője szerint a feldolgozott élelmiszerek áralakulására ezentúl is a stabilitás lesz a jellemző, és a megszokott, éven belüli szezonalitás valószínűleg elmarad. Azonban ő is valamivel nagyobb, 3,5 százalék körüli inflációt vár márciusra, ezt követően májusig, illetve júniusig csökken az index, várhatóan 3,1 százalék körül éri el mélypontját.
Barcza esélyt lát arra is, hogy az infláció alakulása a jegybank – a piacon nagyon optimistának tartott – prognózisát is alulmúlja. Ez szerinte is tükröződni fog a monetáris politikai döntésekben. Azonban Lányival ellentétben Barcza egy drasztikus jegybanki kamatcsökkentést kockázatosnak tartana. Úgy vélte, a jegybank továbbra is óvatos kamatpolitikát folytat, hónapokig tartó kamatvágásokkal: szerinte az év közepére 6,75 százalékos lesz az alapkamat.
