Csütörtökön ül össze Brüsszelben a nagyköveti tanács (Coreper), hogy a hágai főügyésztől kapott legfrissebb információk birtokában megvitassa a horvát tárgyaláskezdés kérdését. Az Európai Tanács tavaly decemberben március 17-re jelölte ki a felvételi tárgyalások megkezdésének időpontját, azzal a feltétellel, hogy Zágráb maradéktalanul együttműködik a délszláv háborús bűnök kivizsgálására létrehozott nemzetközi törvényszékkel.
Carla Del Ponte hágai fővádló március 4-én Hágában tájékoztatta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, az EU soros elnökét a témában. A főügyész szerint Horvátország továbbra sem működik együtt teljes körűen Hágával. Del Ponte ezelőtt február 11-én írt elmarasztaló véleményt Zágráb együttműködéséről és egy hónap elteltével sem lát változást a hozzáállásban. Ez egyébként eltér a bővítésért felelős bizottsági tag véleményétől, aki néhány napja azt mondta, hogy Zágráb február eleje óta fokozta erőfeszítéseit a háborús bűnökkel vádolt horvát tábornok, Ante Gotovina kézrekerítésére.
Ante Gotovina; fotó: AP
Ügyészi ellenkezés
A főügyésznő véleménye sokat nyom majd a latban, ám az nem titok, hogy az EU titkosszolgálati információkra is támaszkodik majd végleges döntésének meghozatalakor. A horvát hatóságok cáfolják, hogy tudomásuk lenne a körözött tábornok hollétéről, és azt állítják, hogy külföldön tartózkodik. A hágai főügyész és az Európai Bizottság ugyanakkor tudni véli, hogy Zágráb tud Gotovina tartózkodási helyéről és az államapparátus egyes elemei fedezik a szökevényt.
A nagykövetek csütörtökön ugyanakkor még semmilyen döntést nem hoznak, csak a rendelkezésre álló információk fényében megvitatják a helyzetet. A luxemburgi elnökség ezt követően levonja a konklúziókat, ám nem tesz javaslatot a március 16-án, tehát a hivatalos dátum előtt egy nappal összeülő külügyminisztereknek. Ha Zágráb március 10. és 16. között elfogja és kiadja a tábornokot, illetve meggyőzően bizonyítani tudja, hogy a körözött személy nem tartózkodik Horvátországban és a zágrábi kormánynak nem áll módjában letartóztatni, a tárgyalások még mindig megkezdődhetnek.
Halaszthatják is
Ha nem változik a helyzet, a tárgyalásokat nagy valószínűséggel elhalasztják. A Tanácsban egyhangú döntés kell a Bizottság által javasolt tárgyalási keret elfogadásához, márpedig legalább 5-6 ország – köztük Nagy-Britannia, Hollandia és az északi államok – ilyen körülmények között hallani sem akarnak a tárgyalások megkezdéséről. Jól értesült források szerint a Tanácsban már csak négy tagállam – Magyarország, Ausztria, Szlovákia és Szlovénia – áll ki Horvátország mellett, akkor is, ha Ante Gotovina március 17-e előtt nem utazik Hágába.
