Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa kedden módosítás nélkül jóváhagyta az Európai Bizottság Magyarországhoz intézett ajánlásait az államháztartási hiány deficitcéllal összhangban történő csökkentésére, és egyben vita nélkül elfogadta a módosított magyar konvergencia-programról szóló véleményét.
„Az ajánlásokban az szerepel, amire számítottunk és amiben előzetesen egyetértettünk” – jelentette ki az ülést követően Draskovics Tibor pénzügyminiszter. A kormánynak most az eljárásrend alapján négy hónap áll rendelkezésre, hogy az ajánlások figyelembe vételével megtegye a szükséges kiigazításokat.
Mit ajánl a pénzügyi tanács?
• A magyar hatóságok a lehető legrövidebb időn belül vessenek véget a jelenlegi túlzott hiányhelyzetnek.
• A magyar hatóságok középtávú keretben hiteles és fenntartható módon lépéseket tegyenek a deficit GDP 3 százalék alá történő leszorítására 2008-ra, a konvergencia-programról készült tanácsi véleményben foglalt hiánycsökkentő pályával összhangban.
• A magyar hatóságok 2005. július 8-ig pótlólagos lépéseket magukba foglaló, lehetőség szerint strukturális jellegű hatékony intézkedést hozzanak a 2005-ös deficitcél elérésére. Külön is szó lehet a 2005-ös költségvetésben képzett tartalék jelentős mértékű növeléséről és lehetőség szerint korlátozott felhasználásáról, továbbá arról, hogy felhasználását csak a 2005-ös hiánycél egyértelmű teljesítésétől tegyék függővé.
• A magyar hatóságok bárminemű adócsökkentés időzítését és végrehajtását a konvergencia-programban szereplő deficitcélok elérésétől tegyék függővé.
A tanács ezenkívül felkéri a magyar hatóságokat, hogy:
• Minden lehetőséget ragadjanak meg a fiskális kiigazítás felgyorsítására.
• Haladjanak előre az államigazgatás, az egészségügyi és az oktatási rendszer előirányzott reformjával, az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítására való tekintettel is.
Ezek egyike annak a költségvetési vésztartaléknak a megemelése lesz, amit a kormány éppen a 2005-ös GDP 4,7 százalékának megfelelő (nyugdíjreformmal korrigálva 3,6 százalékos) deficitcél biztonságos elérése érdekében hozott létre. A pénzügyminiszter már jövő héten a kormány elé terjeszti erre vonatkozó javaslatát.
Mint ismeretes, minden egyes tárcának tartalékot kell képeznie, amelyekből csak külön kormánydöntéssel lehet forrásokat felszabadítani. Ennek összege, vagyis a tartalék mértéke nagyjából a GDP 1 százalékával egyenlő. A gyakorlatban azonban ez eddig GDP-arányosan fél százalékos volt. Draskovics most „kevesebb és szűkebb körű felmentést” fog javasolni, hogy megfeleljen a tanácsi ajánlásnak.
A pénzügyminiszter az uniós témákkal foglalkozó BruxInfo kérdésére úgy fogalmazott, hogy az így megnőtt tartalék sem fogja elérni a GDP 1 százalékát, csupán „valahol a kettő között lesz”. A pénzügyminiszter arra is ígéretet tett, hogy a kormány mindaddig nem nyúl hozzá a költségvetési tartalékhoz, amíg nem lesznek birtokában az első félévi államháztartási hiányadatok. A pénzügyi tárca vezetője elismerte, hogy négy hónap múlva „viszonylag kevés fog látszani”, de emlékeztetett rá, hogy a szabályokat uniós szinten találták ki.
Önmérséklet és adócsökkentés
Egy hazánkhoz intézett másik tanácsi ajánlás az adórendszerben tervezett módosítások kapcsán inti önmérsékletre a kormányt. A pénzügyminiszter ezzel is egyetért, és olyan adóreformot ígér, ami nem veszélyezteti a program végrehajtását és az idei deficitcél teljesítését.
Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy ebből még nem következik az, hogy bizonyos területeken nem kerül sor adócsökkentésre, vagy az általános adóterhelés nem enyhülhet. A lényeg, hogy az adórendszer bármiféle módosításának költségvetési szempontból semlegesnek kell lennie.
Egy további ajánlás a nagy elosztó rendszerek (egészségügy, oktatásügy) reformjának szükségességét hangsúlyozza, amivel a pénzügyminiszter szerint Magyarország is egyetért, de erre 2006-2007-ben kíván igazán sort keríteni. Draskovics egy korábbi alkalommal elmondta, hogy addig is a kis lépések politikáját folytatják a strukturális reformokban.
Draskovics: szerényebb célszám kellett volna
Draskovics Tibor a BruxInfo kérdésére elismerte, hogy így utólag a tavalyi konvergencia-programban tanácsosabb lett volna szerényebb deficitcsökkentést megcélozni, amit be lehetett volna tartani. Úgy vélte, hogy szerencsésebb lett volna a 2003-as államháztartási hiány ismeretében megrajzolni a kiigazítási pálya első 2004-es szakaszát. „Ezért magamra vállalom a személyes felelősséget” – hangsúlyozta a miniszter, aki azzal magyarázta döntését, hogy a 2003-as forintproblémák miatt világos jelzést akart küldeni a piacoknak.
„A mostani ismereteink szerint kicsit óvatosabbnak kellett volna lenni” – tette hozzá. Draskovics arra is rámutatott, hogy a bizottság lát bizonyos kockázatokat az idei költségvetésben, ám ezek mértékét különbözően ítélik meg a felek. Hangsúlyozta, hogy a költségvetési tartalék éppen ezeknek – a szerinte bevételi oldalon jelentkező – kockázatoknak a kezelését szolgálja. A miniszter ennek kapcsán emlékeztetett rá, hogy tavaly nem a többletkiadások, hanem az elmaradt áfa-bevételek miatt lett nagyobb a tervezettnél a hiány.
Címlapkép: MTI
(a fotó a hétvégi Bokros-csomagról szóló konferencián készült)
