A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint lakásépítés elsősorban a fővárosban növekedett. Az új lakások közel egynegyedét (23 százalékát) Budapesten építették fel, s az új lakásépítési engedélyek egynegyedét is itt adták ki. A lakásépítés szerkezete az elmúlt évek tendenciájának megfelelően alakult; tovább növekedett az értékesítésre szánt vállalkozói lakások és ezzel együtt a többszintes többlakásos építkezések aránya, erősödött az építőipar szerepe a házilagos kivitelezéssel szemben.
2004 lakásépítésében a gazdasági vállalkozások jelentősége tovább nőtt, míg a nagyságrenddel kisebb önkormányzati építkezés kevesebb mint felére esett vissza. 16 ezer vállalkozói lakás épült, ami az új lakások 37 százaléka szemben az előző évi 31 százalékos aránnyal, s alig 600 új önkormányzati lakást vettek használatba. Az építtetői kör módosulásával összefüggésben másfélszeresére nőtt az eladásra szánt új lakások száma, s fele annyi lakás sem épült bérbeadás céljára (660), mint az előző évben.
A lakások egyharmada új, többszintes, többlakásos épületben, 7 százaléka lakóparkokban épült, ez utóbbi építési forma megháromszorozódott az utóbbi egy évben. Folytatódott az építési szerkezet módosulása, tovább nőtt a kislakások aránya. Az új lakások közel egyharmada, Budapesten több mint a fele 60 négyzetméter alatti (40 négyzetméter alatti az új lakások 7 százaléka, Budapesten 16 százaléka). Az átlagos alapterület 2004-ben 93 négyzetméter volt. A kivitelezésben egyre inkább meghatározóvá vált az építőipar, amely a lakások 63 százalékát építette, míg a lakossági házilagos kivitelezés részaránya egyharmadnál is kevesebb (31 százalékos).
A jövőbeni építkezések a családi házak további visszaszorulását jelzik. Míg a 2003-ban kiadott új engedélyek szerint 16 százalékkal több lakást terveztek 3 és annál több lakásos épületben, mint egylakásosban, a 2004. évi engedélyek alapján már 40 százalékos ez a többlet.
A lakásépítés dinamikus növekedése inkább az év első felét jellemezte, a IV. negyedév az éves átlagnál kedvezőtlenebbül alakult. A használatba vett lakások száma 7 százalékkal volt több, mint az előző év hasonló időszakában, új lakások építésére ugyanakkor 15 százalékkal kevesebb engedélyt adtak ki.
Tavaly 9 százalékkal kevesebb lakás szűnt meg, mint 2003-ban. 2004-ben 5100 lakást számoltak fel, a legtöbb (43 százaléka) új lakás építése, 40 százaléka avulás miatt. A korábbiakhoz képest emelkedett az állami, önkormányzati tulajdonú megszűnt lakások száma, s ebben az időszakban az összes lakásmegszűnés 9 százalékát (Budapesten 30 százalékát) adta.
Közel 5,3 millió négyzetméter lakóépület és 3,3 millió négyzetméter nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. A lakóépületeknél ez 2 százalékos, míg a nem lakóépületeknél 17 százalékos csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva. A közlekedési és ipari célú épületek kivételével minden területen erőteljesen visszaesett a fejlesztés, a hivatali épületeknél több mint a felével, a mezőgazdasági, kereskedelmi épületeknél több mint egyharmaddal kevesebb a tervezett beépítendő terület. A nem lakóépületek szerkezete az ipar felé tolódott el a 2004. évi építési engedélyekben; az ipar, mezőgazdaság és kereskedelem előző évi 32–26–18 százalékos arányának most 42–21–13 százalék a megfelelője.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
