Ifkovics József, a román cég ügyvédje az MTI érdeklődésére elmondta: a Magyar Állam szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki a román cég felelősségét.
Az ausztrál-román tulajdonú Transgold ügyvédje azt is közölte, hogy vis majorra hivatkozva nem akarnak kártérítést fizetni a tiszai cianid- szennyezésért, amelyet jogelődjük az Aurul okozott.
Szerinte a katasztrófa fő oka a rendkívüli csapadékos időjárás volt, és az erről szóló romániai hivatalos okiratot a két ország közötti egyezmény alapján a felperes magyar államnak is el kell fogadnia a perben.
A nagybányai derítőtó mostani üzemeléséről a román fél is készített egy szakértői jelentést, amely ellentmond a magyar szakvéleménynek. A román jelentést a két ország jogsegély-egyezménye alapján a nagybányai bíróság rendelte el. Eszerint a derítőtónál elvégzett biztonsági munkálatok kizárnak bármilyen balesetet.
A jelentést a román szaktárcán keresztül a nagybányai bíróság megküldte a magyar igazságügyi minisztériumnak – állítja az ügyvéd, aki szerint azt még nem fordították le magyar nyelvre, így a bíróság hétfőn még nem tudott érdemben tárgyalni róla. Emiatt az alperes nagybányai cég újabb halasztást kért a budapesti bíróságtól, amelynek az helyt adott.
A Magyar Állam – a Kincstári Vagyoni Igazgatóságon (KVI) keresztül – 2001-ben perelte be az ausztrál-román tulajdonú Transgoldot a 2000 januárjában bekövetkezett tiszai cián- és nehézfémszennyezés miatt, kártérítésként pedig 28 milliárd 596 millió forintot követel.
A felperes KVI javaslatára a magyar bíróság a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársait bízta meg a szakértői szemle elvégzésével. A tavaly elkészült véleményezés szerint a nagybányai cégnél foganatosított biztonsági intézkedések nem megfelelőek, ezért a Transgold működését fel kell függeszteni a tárgyalások idejére.
