Mennyire használják ki az internet adta lehetőségeket a hagyományos utazásszervező irodák, és mennyire befolyásolja piaci tevékenységüket a világháló – erről ad képet közös felmérésében a GKI, a T-Mobile és a Sun Microsystems. Az idén augusztusban végzett kutatás során több mint 200 utazásszervezőt kérdeztek meg telefonon. A felmérés azokat az irodákat célozta meg, amelyek nem kizárólag az internetet használják értékesítési csatornaként.
|
A felmérés időpontjában a kiutaztatással foglalkozó társaságok 80 százalékának, a beutaztatással foglalkozók 67 százalékának és a belföldi utazásszervezéssel foglalkozók 56 százalékának volt önálló internetes oldala. Az eltérés az egyes szegmenseken belül mutatkozó piaci verseny intenzitásával és a szegmensek célcsoportjainak különböző internethasználati szokásaival magyarázható.
Az utazásszervezők szerint az internetre kapcsolódott irodák további 15 százaléka tervezi, hogy 12 hónapon belül kiépíti saját internetes megjelenését, így 2005 végére az irodák több mint 80 százaléka lesz elérhető a világhálón. A felmérés szerint a saját weboldalt üzemeltető utazásszervezők közel 40 százaléka (a teljes sokaságnak pedig az egyharmada) tervezi, hogy 2005 végére bekapcsolódik az elektronikus kereskedelembe és értékesíti turisztikai szolgáltatásait saját honlapon vagy más utazási portálon.
Kisebbségben a weben forgalmazók
A saját weboldalt működtető utazásszervező társaságok közül csak 23 százalék használta ki az internetben rejlő értékesítési lehetőségeket, vagyis ennyinél lehetséges valamely szolgáltatás online megrendelése (utazások, autóbérlés, repülőjegy megrendelése és szállásfoglalás). Az online módon értékesítő utazási irodák – jellemzően a társaságok fele – több weboldalon is elérhetővé teszik szolgáltatásaikat, vagyis nemcsak a saját honlapjukon, hanem más utazási portálon keresztül is lehetőséget kínálnak valamilyen foglalásra, vásárlásra.
A 2004 nyarán honlapot működtető társaságok 18,5 százaléka forgalmazta szolgáltatásait más utazási portálon keresztül, ugyanakkor ezek 65 százalékánál a felhasználó a társaság saját honlapján is kezdeményezhette valamely szolgáltatás megrendelését. A weboldallal rendelkező, de azon nem értékesítő társaságoknak csak 8 százaléka forgalmazza szolgáltatásait más utazási portálon át. A fentiek alapján a honlapot kialakító társaságok 77 százaléka csupán információ- és tartalomszolgáltatásra (például útleírások, élménybeszámolók, fotógalériák, szálláshely-, étterem-, programajánlók feltüntetése) használja weboldalát.
Kevesen látogatják az utazási portálokat
A tisztán internetes utazási portálok, amelyek jellemzően a „hagyományos” utazási irodák szolgáltatásainak közvetítésével foglalkoznak, lehetőséget adnak arra, hogy az irodák az interneten is
értékesíthessék szolgáltatásaikat. Az infrastrukturális feltételeket és az online csatorna marketingjét az online utazási portál szolgáltatja, így a hagyományos utazásszervezőnek csak az ajánlatait kell eljuttatnia az üzemeltetőhöz. Az információáramlás e módja még nem terjedt el (ezt az említett alacsony, 8 százalékos arány is alátámasztja). Ennek oka egyrészt az üzleti modellben kereshető, másrészt a hazai e-kereskedelemi kultúrában.
2004 nyarán a honlapot fenntartó utazási irodák 96 százaléka (a teljes sokaság 64 százaléka) adott lehetőséget kapcsolatfelvételre e-mailben, ugyanakkor a kapcsolatfelvétel kivételével interaktív online szolgáltatást csak minden ötödik társaság kínált. Az önálló webes megjelenésű irodák 15 százaléka (a teljes sokaság 10 százaléka) teszi lehetővé a weboldalon a szállásfoglalást, 10 százaléka (7 százalék) a busz- vagy autóbérlést, 9 százaléka (6 százalék) az utak lefoglalását, 6 százaléka (4 százalék) pedig a repülőjegy-rendelést. A hagyományos irodák interneten át generált forgalma egyelőre alacsony, a megrendelésre lehetőséget adó utazásszervezők árbevételének is csak 10-15 százalékát adják.
