Egy héttel a holland elnökséget lezáró uniós csúcstalálkozó előtt szerdán véget értek a Románia EU-csatlakozásáról folytatott tárgyalások. A megállapodás közvetlen előzményeként az EU nagyköveti testülete, a Coreper lezárhatónak ítélte a két, még nyitva maradt fejezetet, a bel- és igazságügyi együttműködést, valamint a versenypolitikát. A Coreper-döntése után értesülésünk szerint azon nyomban tárgyalási fordulót hívtak össze a román féllel, amelynek során rövid úton megállapodtak a két utolsó fejezet kipipálásáról. Ezek után nincs több akadálya, hogy a külügyminiszterek jövő kedden (december 14-én) véglegesíthessék az alkut, amelyet december 16-17-én az Európai Tanács is szentesíthet.
A román kormány, amelynek a jövő heti megismételt elnökválasztás előtt különösen sürgető volt a megállapodás, áldozatot is kész volt hozni az eredmény érdekében és szigorúbb feltételekbe is hajlandó volt belemenni, mint előtte Bulgária (utóbbi nyár óta készen áll). Ennek jeleként a román fél elfogadta, hogy az Unió tagállamai szükséges esetben akár minősített többséggel dönthessenek az ország csatlakozásának egy évvel (tehát 2007 helyett 2008-ra) történő elhalasztásáról. Bulgária esetében erre csak egyhangú döntéssel nyílhat mód. Ilyen fejleményre akkor kerülhetne sor, ha Románia (és Bulgária) a csatlakozási szerződés és a tényleges belépés közti időben elmulasztaná a tárgyalásokon vállalt kötelezettségeinek teljesítését.
Brüsszelben közismert tény, hogy számos tagállam politikai okokból határozottan szorgalmazza az EU-román tárgyalások még ez évi befejezését, utat nyitva az előtt, hogy jövő év elején Romániával és Bulgáriával alá lehessen írni a csatlakozási szerződést, és kezdetét vehesse a ratifikációs folyamat. A dolgok jelenlegi állása szerint tehát Románia és Bulgária 2007. január elsején együtt léphet be az Unióba. A megelőlegezett bizalomnak elemzők szerint az lesz az ára, hogy Romániára minden eddiginél szigorúbb elszámoltatásra várhat.
„Az állami támogatási szabályok romániai végrehajtásánál az a legnagyobb gond, hogy egyelőre szinte semmi sem úgy történik, ahogy (EU-normák szerint) kellene” – vélte korábban egy brüsszeli forrás, emlékeztetve arra, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megelőző EU-román társulási szerződés már önmagában is az EU-követelményekhez való közelítést írt elő.
A külföldi befektetők becsalogatásához Romániában egyebek között adókedvezmények felkínálását is bevetették, amiket most „EU-konform” támogatási formákká kell tudni konvertálni – avagy végleg eltörölni. „A konvertálás a varázsszó most is” – ismerte el egy bizottsági illetékes, utalva a két évvel ezelőtti magyar és lengyel fejezetzárást kísérő alkudozások végcéljára. Inkább már a hajdani cseh és lengyel acélipari fejfájásokra hasonlít ugyanakkor a Cedex acélipari komplexum ügye, ahol szintén EU-normákat figyelmen kívül hagyó támogatási rezsimek működnek – ráadásul ezek egy részét nem régen vezették be.
Mindezeket a gondokat tetézte, hogy főként bizottsági körökben komoly fenntartásokat hangoztatnak az intézményi háttér felkészültségét illetően. Az egységes román versenyhatóság például csak a közelmúltban állt fel (addig két különböző felügyelet is létezett).
