Kisebb hiány vagy kreatív könyvelés?

Egy kis találékonyság, a kormány saját szavaival “módszertani változtatás” az államháztartási hiány számításának rendszerében, s máris nem nehezedik annyira súlyosan az országra az euró bevezetéséhez szükséges deficitcél. Így már lehetséges, hogy Magyarország a májusban meghirdetett tervek szerint 2008-tól az

ERM2, majd 2010-től az Európai Monetáris Unió tagja legyen.

Az unió statisztikai intézete, az Eurostat ugyanis engedélyezte, hogy Magyarország december 1-jétől a májusban benyújtott konvergenciaprogramhoz csatolt adatokat a módosított metodika szerint számítsa – jelentette be a szerdai kormányülést követően Draskovics Tibor. Így a GDP-arányos hiány 2004-ben 0,8 százalékponttal, 2005-ben pedig 0,9 százalékponttal lesz kisebb a korábban publikáltnál.

A magánnyugdíj-befizetések kérdése már nyáron terítékre került, de a pénzügyi tárca csak október közepén ismerte el, hogy komoly tervei vannak az államháztartási hiány számítási módszertanával. A módosítás a minisztérium  szerint kiállja a közgazdasági logika próbáját, mivel a nyugdíjpénztári befizetések hosszú távú megtakarítások, így nem generálnak többletkeresletet.

A kritériumok Az euróövezeti tagság számszerű feltételei (maastrichti kritériumok): • az államháztartás éves hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, • a bruttó államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, • az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú ország átlagát • a hosszú lejáratú kamatráták legfeljebb 2 százalékponttal lehetnek magasabbak a csatlakozáskor a három legalacsonyabb inflációjú ország megfelelő kamatlábai átlagánál

Elküldik

A kormány a napokban küldi el az Európai Uniónak a módosított konvergenciaprogramot, s abban az új módszertan alapján már nem veszik figyelembe a magánnyugdíj-pénztárakba befizetett összegeket. Így az uniós normák szerint (ESA ’95) kiszámított államháztartási deficit 2004-ben a GDP 4,5 százaléka, 2005-ben 3,8 százaléka lesz.

De egyéb változások is lesznek az elküldendő dokumentumban a májusi állapotokhoz képest. Így a jövő évi gazdasági növekedés prognózisa az eredeti 3,5-4 százalékos intervallum felső határára, 4 százalékra tolódott, az éves átlagos infláció 4,5 százalék, a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya pedig 8,5 százalék lesz.

Nőnek a nettó keresetek is, mintegy 8,4 százalékkal, vagyis az elmúlt hónapok tendenciájával ellentétben ismételten reálbér-növekedésre lehet számítani. Az előrejelzéseket, illetve a szerdai GDP-adatokat kommentálva a pénzügyminiszter ismét sugárzott az optimizmustól. Kijelentette, hogy a magyar gazdaság fenntarthatatlan gazdasági pályáról fenntarthatóra tért át, s így elérhetővé vált a 2010-es magyar euró.

Alternatívák A konvergenciaprogram két alternatívával, egy normál és egy optimista verzióval számol. De mindkét eset nagyon súlyos terheket ró a magyar gazdaságra: az áht kiadásainak GDP-hez mért arányát 2008-ig a GDP 47 százalékára csökkentenék. Ennek révén megnyílik a lehetőség a lakossági adóteher mintegy 2 százalékpontos csökkentésére, s így a lakossági adóteher 2008-ra eléri a 37 százalékot. De mindez csak akkor igaz, ha Magyarország le tudja hívni az uniós forrásokat, ellenkező esetben ugyanis nettó befizető országgá válunk. De csökkentik a társaságok adóterheit is, ennek első lépéseként növelik az iparűzési adó társasági adóból levonható arányát.

Az első

Ugyanakkor észre kell venni, hogy az Európai Monetáris Unió tagjaitól megkövetelt 3 százalék alatti államháztartási deficit elérése nem egyszerűen könyvelési probléma, hanem reálgazdasági teljesítmény is. A konvergenciaprogramot májusi elfogadásakor a jegybank túl óvatosnak tartotta, mások pedig túl feszesnek. Emiatt viszont bármilyen külső, a hazai érintettek által nem befolyásolható tényező komolyan veszélyezteti a célkitűzéseket. A pesszimista hozzáállást látszottak igazolni már a kezdeti kétségek is, afelől, hogy a programot elfogadja-e az Európai Unió.

Az EU végül si elfogadta, de szorosnak minősítette a benyújtott programot, amire a pénzügyi tárca reakciójában Kovács Álmos helyettes államtitkár már akkor sem tartotta kizártnak a módosítást év közben. A nem várva várt módosítás szeptemberben következett be, amikor a tárca, előrejelzéseit megváltoztatva, új államháztartási deficitcélt prognosztizált. De az új hiánycélt sem sikerült teljes mértékben tartani.

A valóság talaja

Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB október végén napvilágot látott) 2004-es konvergenciajelentése sem fest rózsás képet az országról: Magyarország a monetáris unió egyetlen kritériumát sem teljesítette. Sem a Magyar Nemzeti Bank függetlensége, sem az augusztusi 6,5 százalékos éves infláció, sem a 6,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány, sem az 59,1 százalékos GDP-arányos államadósság (amely túl közel van a 60 százalékhoz), sem pedig az augusztusi, 8,1 százalékos átlagos hosszú távú kamatláb nem felel meg az euróövezeti kritériumoknak. Ez ugyan nem baj, ugyanis csak 2008-ra kell teljes mértékben teljesíteni ezeket, de az országról alkotott véleményt nem javította.

Ekkor már a pénzügy tárca túl volt a bejelentésen, miszerint módszertani változtatásokkal csökkentik az államháztartási hiányt. Az azóta már megválaszolt kérdés csupán az volt, hogy az Eurostat engedélyezi-e az elhajlást. Nem lehet eldönteni, hogy az Eurostat a pénzügyi tárca valós közgazdasági érvei vagy az eurózónában tapasztalható valóság előtt hajolt meg – esetleg igaz ez is, az is. A maastrichti kritériumok betartása mind több tagállamnak okoz komoly gondot, sőt az a korábban eretnekségnek számító elképzelés is teret kapott, hogy a valósághoz igazítva enyhíteni kellene a szigoron.

Fotó: MTI