Szeptemberben már második hónapja csökkentek Magyarországon a reálkeresetek. Erre pedig évek óta nem volt példa. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden hozta nyilvánosságra a nemzetgazdaság szeptemberi kereseti és létszámadatait.
Az inflációtól 0,1 százalékkal elmaradó bérnövekedés nettó mértéke mindössze 6,9 százalékkal, míg a bruttó nominális átlagkereset 7,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A hosszú évek óta először ismét csökkenő reálbérekkel szemben a kiskereskedelmi forgalom folyamatos bővülése áll. A vonatkozó adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom az év első nyolc hónapjában 6,8 százalékkal bővült, a lakosság csak augusztusban 465 milliárd forint értékben vásárolt.
|
Tavaly az első kilenc hónapban a bruttó nominális átlagkereset 13,5 százalékkal, a nettó átlagkereset 17,0 százalékkal, a reálkereset – a fogyasztóiár-index 4,4 százalékos növekedése mellett – 12,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A teljes évre vonatkozó adatok is a reálbér növekedéséről számoltak be. Akkor a bruttó átlagkereset az első hét hónapban 8,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 7,3 százalékkal, a reálkereset (7,1 százalékos infláció mellett) 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 millió 792 ezer volt 2004. január–szeptemberben, ez 0,9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
A versenyszférában – részben a kisebb szervezetek rovására – az év első háromnegyedében 1,5 százalékkal nőtt a létszám, míg a költségvetés minden meghatározó területén csökkent, összességében egyszázalékos létszámveszteséget könyvelhet el.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2004. január–szeptemberben 141 ezer forint volt, a versenyszférában dolgozók átlagosan 134,6 ezer forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 157,4 ezer forintot kerestek. A nettó átlagkereset 91,4 forint volt január–szeptemberben (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 68 800, a szellemi foglalkozásúaké 117,9 ezer forint), ez 6,9 százalékos növekedés a tavaly január–szeptemberhez képest.
…és ami mögöttük van
Az adatokban több érdekességet is felfedezhetünk. Például az alkalmazásban állók nem azonosak a foglalkoztatottakkal, mivel ez utóbbiak közé tartoznak azok is, akik csupán egy napi kereső tevékenységet végeztek egy héten. Ezzel szemben az alkalmazásban állók azok, akik huzamosabb ideig állnak munkában. A foglalkoztatottak száma a legutóbbi adatok szerint 3 millió 906 ezer, míg az alkalmazásban állók száma mindössze 2 millió 792 ezer. Így valójában többen folytatnak kereső tevékenységet, mint ahányan alkalmazottként bekerülnek a statisztikákba, így többeknek is van elkölthető jövedelmük. Ezt jelzi a növekvő augusztusi kiskereskedelmi forgalom.
De gyakorlatilag személy jövedelemnek lehet nevezni az egyszerűsített vállalkozási adó után megmaradó összegeket is. A vállalkozásokból evá-n keresztül kivett nettó összeg pontosan nem ismeretes, de az köztudott, hogy az eva-körbe eső cégeknél legfeljebb minimálbérrel vannak alkalmazva a tulajdonosok. Az ehhez az összeghez tartozó járulékok megfizetése után a fennmaradó összeget 15 százalékos egyszerűsített adó megfizetése után veszik ki a vállalkozásból. A pénzügyi tárca idén 65 milliárd, jövőre 75 milliárd forint befizetésre számít az egyszerűsített vállalkozói adóból.
További látszólagos az ellentét az adatok mögött, hogy hogyan nőhetett a kiskereskedelmi forgalom, miközben a bérjövedelmek csökkentek. Az elmúlt években jelentősen bővült a magyar lakosság kezében levő fogyasztási hitelállomány: két év alatt mintegy másfélszeresére. 2004 júniusában a lakosságnál levő forint alapú hitelállomány 824 milliárd forintra rúgott, míg a devizatartozás 126 milliárd forint. 2002 júniusában ugyanez „mindössze” 597 milliárd és 30 milliárd forintot tett ki.
