Szoros lett a magyar program

Az Európai Bizottság csütörtökön megállapításokat tett közzé a tíz új tagállam középtávú költségvetési terveiről, és ajánlásokat tett annak a hat új tagországnak, köztük Magyarországnak, amelyek államháztartási deficitje 2003-ban meghaladta a maastrichti elvárásoknak megfelelő 3 százalékot. A bizottság értékelése szerint a magyar konvergenciaprogram rövid távra vonatkozó növekedési feltételezései megalapozottnak tűnnek, a középtávúak azonban kissé túl derűlátóak.

Az államháztartási hiány lefaragásának ütemtervét illetően a bizottsági értékelés elismeri, hogy a kiadások – szerkezeti reformokkal alátámasztott – csökkentése kényelmesen ellensúlyozhatja az adóterhek általános mérsékléséből adódó bevételkieséseket. Ugyanakkor nehezményezték, hogy a kiadások csökkentésének konkrét módjáról nem nyilatkozott a magyar pénzügyi irányítás.

A pézügyminiszterek júliusban döntenek A bizottság mostani ajánlásai alapján a tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) július 5-én esedékes ülésén hagyja jóvá a konvergenciaprogramról adott értékelést. A tanács egyidejűleg maga is meg fogja állapítani a túl nagy deficit fennállását a szóban forgó országokban, és ajánlásokat tesz a felszámolására. Az Ecofin minősített többséggel módosíthatja, sőt akár el is utasíthatja a bizottság értékelését.

A kezdeten múlik minden

Az értékelés emelett több kockázati tényezőre is felhívja a figyelmet. Először is, az egész kiigazítási stratégia döntő mértékben azon múlik – vélekedik a bizottság, hogy vajon sikerül-e teljesíteni az idei deficitcsökkentési célt. Másodszor – írják, nem derül ki egyértelműen a programból, melyek lennének az ambiciózus kiadáscsökkentési intézkedések. Végül, a hiány csak 2008-ra csökkenne a GDP 3 százaléka alá, és akkor is csak kis mértékben; ezt a tervet viszont bármilyen kedvezőtlen makrogazdasági vagy költségvetési fejlemény meghiúsíthatja.

A bizottság szerint éppen ezért fontos, hogy Magyarország teljesítse az idei hiánycsökkentési célt, általában pedig minden alkalmat megragadjon a költségvetés-politikai kiigazítás felgyorsítására.

Brüsszelben megalapozottnak tartják a programnak azt az előrejelzését, amely szerint a belső államadósság a GDP 60 százalékához közeli 2004-es szintről 2008-ra 54 százalék körüli értékre csökken. Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a népesség elöregedésével kapcsolatos kiadások miatt Magyarország költségvetési egyensúlyi problémákkal kerülhet szembe.

Az Európai Bizottság most azt várja Magyarországtól, hogy az önmaga számára készített és csütörtökön tudomásul vett Konvergencia Programot következetesen hajtsa végre.

A pénzügyi tárca reagál – év közbeni módosítás is lehetséges

Az Európai Bizottság értékelése a Magyarország által benyújtott konvergencia-programról alapvetően összhangban áll a pénzügyi tárca értékelésével – mondta Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján. A bizottság a PM értékelése szerint nem kérdőjelezi meg a magyar kormány által kitűzött költségvetési hiánycsökkentés ütemét. A konkrét hiánycsökkentő lépések kidolgozatlanságáról Kovács Álmos elmondta, hogy azt elsősorban a magyar költségvetési tervezés rendje okozza, először a kormány a büdzsé sarokszámait fogadja el, s ezt követően kerülhet sor a konkrét előirányzatok kidolgozására.

Kovács szerint ugyanakkor nem megalapozott az EU figyelmeztetése, hogy a költségvetési bevételi előrejelzések túl bizakodók, ugyanis a magyar kormány bízik a gazdasági növekedésben. Szerinte a deficitcél tartására a piac kényszeríti rá a pénzügyi vezetést, és ha szükséges, év közbeni módosításokat hajtanak végre a kiadásokban a célok tartása érdekében.

Nem lesz büntetés a deficitért Balázs Péter Európai Biztos az ülésen javasolta, hogy a magyar konvergencia-programmal összhangban Magyarország csak 2008-ban csökkentse költségvetési hiányát 3 százalék alá. A Bizottság elmondta, hogy a deficit csökkentésének ütemezése tekintettel volt Magyarország speciális helyzetére, hogy hazánk idén május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz és még nem tagja a valutauniónak. Ennek fényében az Európai Bizottság nem tesz javaslatot semmiféle szankcióra.

Tartani tudják a tervezett növekedést

A túlzottan ambiciózusnak ítélt GDP-növekedés az államtitkár szerint egyáltalán nem nagyravágyó. Kovács Álmos úgy gondolja, hogy a magyar GDP túlnyomó része a lakossági fogyasztásból adódik, így ha nem teljesülnének az amúgy konzervatív előrejelzések az exportra és a beruházásokra, a GDP növekedés akkor sem forogna veszélyben. Az államtitkár úgy látja, hogy a kockázat éppen abban áll, hogy a csökkenő inflációra a versenyszféra béremelkedési üteme nem reagál megfelelő lassulással, s így a tervezettnél nagyobb lehet a lakossági fogyasztás növekedési üteme.

A kormányzat előrejelzéseiben évi 8-10 százalék export és 6-8 százalék beruházásnövekedés áll, ez utóbbi az EU-ból érkező, várhatóan megemelkedő beruházási társfinanszírozás hatására 2007-től tovább gyorsulhat. Az exportra vonatkozó előrejelzések az OECD által a világkereskedelem bővülésére adott becsléseken alapulnak.

Az unió tavalyi költségvetését összesen 5,5 milliárd euró többlettel zárta, ennek következtében csökken a nemrégiben csatlakozott országok, így Magyarország nemzeti befizetése is – nyilatkozta Fazakas Szabolcs szocialista európai parlamenti képviselő. Ez Magyarországnak 28 millió euró, azaz körülbelül 6,5 milliárd forint megtakarítást jelent, ennyivel kevesebbet kell befizetnie. Mint mondta, a csökkenés körülbelül a befizetés öt százalékát teszi ki.

A képviselő beszámolt arról is: a költségvetési bizottság jóváhagyta, hogy Magyarország legyen a felállítandó Európai Határőrizeti Ügynökség központja. Közölte, hogy a végleges döntést az Európai Tanács hozza meg. Elmondta, hogy az ügynökség felállításához az unió körülbelül 1,5 milliárd forinttal járulna hozzá.