A konvergenciaprogramként meghatározott irányelvek a következő négy esztendőre határozzák meg a magyar gazdaság pályáját, a maastrichti kritériumok teljesítéséig, az eurózóna-csatlakozás előkészítéséig. A május 15-éig az Európai Bizottsághoz benyújtandó dokumentumnak kiemelkedő jelentősége van a kormány gazdaságpolitikájának hitelessége szempontjából, mivel ettől kezdve az ebben rögzítettek szolgálnak a magyarországi makromutatók megítélésének egyedüli mércéjéül. A program hiteles végrehajtása a feltétele annak is, hogy Magyarország részesülhessen a kiemelkedő jelentőségű (például környezetvédelmi és infrastrukturális) beruházásokat finanszírozó uniós forrásokból.
Mindenki ezt figyeli
A nemzetközi befektetési alapok és hitelminősítő intézetek véleménye szempontjából is a konvergenciaprogramban foglaltak szolgálnak majd etalonként, legfőképpen erre alapozzák majd a térségbe irányuló befektetések régión belüli megosztását. Márpedig a gazdaság növekedése szempontjából korántsem közömbös, hogy a külföldi tőke hazánkba vagy hazánkból máshova áramlik-e, a nagyobb tőkekivonások és spekulációs támadások veszélyét már érezhettük az elmúlt években. A legnagyobb kérdés tehát az, hogy valóban sikerült-e hiteles és következetesen végrehajtható programot felvázolnia a kormánynak, ám erre csak az elkövetkező évek tudnak majd választ adni.
A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a program középpontjában a magyar gazdaság felzárkóztatása áll, nem az euró-bevezetés pontos céldátumának meghatározása. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor Draskovics Tibor elmondta: 2008-ra teljesíthetők a közös európai valuta bevezetésének feltételei, így biztonságosan, tartható módon a 2010-es céldátum megjelölése tűnik reálisnak. Hozzátette, hogy az euró bevezetése nem országok közötti verseny, a 2010-es dátum miatt nem kerül hátrányba a magyar gazdaság. Bár a balti államok korábbi céldátumokat tűztek ki, a velünk hasonló helyzetben levő Csehország és Lengyelország szintén hasonló időpontban kíván az eurózónához csatlakozni.
A csatlakozás feltételeit azonban a magyar gazdaság mutatói már 2007-ben is megközelítik – erre az időpontra a tervek szerint az államháztartási hiány 3,1 százalékra, az államadósság 55,6 százalékra, miközben az infláció mértéke 3,5 százalékra csökken le. A programot tehát úgy alakították ki, hogy 2006-ban egy újabb kormánydöntéssel határozni lehessen a 2009-es gyorsabb bevezetésről.
Mivel a felzárkóztatási program csak az elkövetkező évek gazdaságpolitikai kerete, a konkrét megvalósításról csak később döntenek. A pénzügyi tárca ebbe ismét be akarja vonni a főbb szociális partnereket, már nyáron tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy tanácskozzanak az adóscsökkentés és bővülő foglalkoztatás mikéntjéről. Őszre a Pénzügyminisztérium reményei szerint megszületik a közös megállapodás.
Visszahúzódó állam
A felzárkóztatási program fókuszában három főbb tényező áll: a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és az életkörülmények gyors felzárkóztatása. Ennek érdekében kisebb államra, kevesebb adóra, kisebb költségvetési és államháztartási hiányra van szükség – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Az elkövetkező négy évben mindez azt jelenti, hogy a kormánynak el kell érnie, hogy 2000 milliárd forinttal alacsonyabb legyen az állami költekezés mértéke, miként Draskovics a folyamatot aposztrofálta: levegőt kell hagyni a gazdaságnak.
Ehhez az idén januárban már megkezdett folyamatokat kell végigvinni a 2008-ig tartó időszakban – mondta el Draskovics. Ezen túlmenően csökkenteni kell az állami újraelosztás szerepét, a mostani 48 százalék fölötti szintről 44 százalékra kell leszorítani. Ami az adókat illeti, 2008-ig bezárólag összesen 1000 milliárd forinttal kevesebb adót kell beszedni, a jövedelemcentralizáció arányát pedig a jelenlegi 39 százalékról 32 százalékra szükséges mérsékelni.
A költségvetési hiányt – éves szinten átlagosan félszázalékos GDP-arányos csökkenési pályát követve – 2008-ig összesen 4 milliárd forinttal kell csökkenteni. Az államadósságból mindeközben 1600 milliárd forintot kell lefaragni, miáltal az a mostani 59,4 százalékos szintről 53,7 százalékra mérséklődne. A pénzügyi tárca számításai szerint ez a csökkenés 100 milliárd forint kamatmegtakarítást jelent már 2008-ban.
A felzárkózás, vagyis a „magyar modernizáció” fő forrását Draskovics Tibor elmondása szerint az európai uniós pénzek szolgáltatják majd. A kormány összesen nettó (saját befizetéseinkkel csökkentett) 1500 milliárd forintnyi EU-s plusztőkével kalkulál.
Két lábon álló növekedési pálya
A program alapvetően két növekedési pálya mentén valósulhat meg: a konzervatívabb út évi 1 százalékos, az optimistább verzió 1,5 százalékos reálkonvergenciát feltételez. Amennyiben az óvatosabb makropálya teljesül, úgy az EU átlagában számított egy főre eső GDP a mai 54 százalékos szintről négy év távlatában 58 százalékra emelkedhet, míg a gyorsabb növekedés esetén akár 60 százalékra is javulhat. A pénzügyminiszter elmondásában az optimista verzió már megközelíti a magyar gazdaság potenciális növekedési ütemét, így visszatérünk a 90-es évek végén tapasztalt gyors gazdasági növekedéshez.
A kitűzött gazdasági növekedést a tárca az export bővítésével kívánja elérni, ez az óvatos előrejelzés szerint évente a 8-10 százalékot is elérheti. Feszített programban ugyanakkor 9-11 százalékos exportnövekedést is lehet remélni. A beruházások gyarapodásától szintén sokat remél a Pénzügyminisztérium, a program alapján az elkövetkező három évben 6-8 százalékos növekedési ütemet, 2007-ben 7-9 százalékosat és 2008-ban 8-10 százalékosat várnak.
A foglalkoztatás a jelenlegi 57 százalékos arányról 59-60 vagy akár 61-62 százalékra is bővülhet, a visszafogottabb vagy az intenzívebb felzárkózási ütemet feltételezve. 2008-ra mindenesetre további 200 ezer munkahellyel számol a konvergenciaprogram.
