Az érdekképviselet szerint a gyakorlati szakmunkásképzést legkésőbb a nyolcadik, vagy a kilencedik osztály után meg kellene kezdeni. Probléma még az is, hogy elavult az Országos Képzési Jegyzék. A korszerűsítés során meg kell oldani egyes szakmák összevonását, az alapszakmák kiemelését. Az IPOSZ felhívja a figyelmet arra is, hogy a szakmai követelményeken kívül a tankönyvek is megújításra várnak.
Az érdekképviselet szerint nem csak a kamarákat kellene bevonni a szakképzésbe, de joggal tart igényt erre az IPOSZ is. A tanulószerződéseket például ne csak a kamarák, hanem a feltételeket kielégítő ipartestületek előtt is megköthessék az érdekeltek. A szintvizsgák szervezésében a területi és szakmai ipartestületek alanyi jogon vehessenek részt. Képviselőik szintén alanyi jogon kapjanak helyet bizonyos szakmai körben a szakmunkás vizsgabizottságban. A mestervizsgáknál is nagyobb szerepet kívánnak vállalni.
A képzési irányok kijelölésénél kapjanak szerepet a munkaadói érdekképviseletek, így képzések valóban a gazdaság igényeit követhetnék. Az IPOSZ igénye, hogy az iparosok szabadon népszerűsíthessék a helyi általános iskolákban az általuk képviselt szakmát, a tanulószerződés intézményét.
A szakmunkás utánpótláson kívül az IPOSZ állásfoglalása foglalkozik az iparosok továbbképzési igényével is. Meg kellene ismerniük például az európai uniós rendeleteket, szabványokat. Gyarapíthatnák ismereteiket a vállalkozásvezetés, a kalkuláció, a piacfelmérés, a beruházási gyakorlat terén. Az adott szakmákban is szükség lenne a technológiai ismeretek megújítására. A képzéseket az iparosoknak készített speciális tananyagokkal lehetne sikeresen megoldani az IPOSZ szerint.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
