Miért jó pályázni, milyen előnyökkel jár? Van-e hátránya annak, ha pályázunk? Melyek a pályázatokon történő indulás általános feltételei? Melyek általában a sikertelenség okai? Erről kérdeztük Tóth Edinát, az Infinity Kft. vezető pályázati tanácsadóját.
A pályázatmenedzseléssel foglalkozó cég képviselője szerint a pályázatokon történő indulás elsődleges és magától értetődő célja ugyan a többletforrás megszerzése, emellett azonban számos más érv is az uniós források kihasználása, s végső soron a pályázatokon való indulás mellett szól. Ilyen közvetett, ám nem elhanyagolható előny a többletforrások által biztosított versenyelőny megszerzése, a források segítségével „megtakarított” tőke átcsoportosításának lehetősége és a cég nemzetközi piacokon történő ismertségének, elismertségének fokozása.
Az Infinity Kft. szakértője, Tóth Edina nem rejti véka alá azt a tényt sem, hogy a pályázatokon történő indulásnak, ha kiküszöbölhetőek is, akadnak nehézségei is. A pályázati ötlet fellelésétől a projekt megvalósulásáig ugyanis rengeteg feladatot teljesítenie kell egy cégnek a siker érdekében, ami tetemes idő és energiaráfordítást igényel. Nem véletlen, hogy az uniós források kiaknázására a legtöbb vállalat pályázatmenedzselő cég szakembereit is segítségül hívja, akik akár a pályázatfigyeléstől kezdve a zárónyilatkozat elkészítéséig mintegy társként a pályázó mellett állnak.
Általános feltételek
Bár az egyes pályázatokon történő indulás feltételei kiírásonként változnak, elmondható, hogy bizonyos általános kritériumkört minden egyes pályázónak teljesítenie kell – enged betekintést a részletekbe az Infinity Kft. vezető pályázati tanácsadója. A kis- és középvállalkozásoknak például bizonyos létszám és mérlegadatokkal kapcsolatos előírásoknak kell megfelelniük. A pályázó cégeknek egy úgynevezett függetlenségi kritériumot is teljesíteniük kell. Ez annyit jelent – mondja Tóth Edina, hogy az állam vagy az önkormányzat részesedése az adott cégben nem lehet több 25 százalékosnál. A pályázatok egy részénél fontos feltétel, hogy a cég rendelkezzen a megfelelő TEÁOR-besorolással. Szinte az összes pályázatra érvényes, hogy a pályázónak önerővel kell rendelkeznie, e nélkül ugyanis nem lehet uniós forráshoz jutni. Az általános kitételek számát gyarapítja, hogy már megkezdett projektre nem lehet újabb forrást igényelni, és kizáró ok lehet az, ha egy cég egy korábbi nyertes pályázat után nem teljesítette a szerződésben foglalt kötelezettségeit.
Csődelszámolás és felszámolás alatt lévő cégek nem pályázhatnak uniós forrásra – fűzi hozzá a listához az Infinity Kft. szakértője, és bizonyos pályázatok esetében azok a cégek is ki vannak zárva a „versenyből”, amelyek negatív saját tőkével rendelkeznek, vagy az utóbbi két üzleti évük valamelyikében veszteségesen működtek.
Hogy elkerüljük a sikertelenséget
Tóth Edina, az Infinity Kft. vezető pályázati tanácsadója a pályázati sikertelenségek elsődleges és tipikus okaként a pályázati anyag hézagos, hiányos ismeretét említi. Mint elmondta, a vállalkozások sajnos gyakran szembesülnek azzal, hogy a pályázati anyag felszínes ismerete miatt nem tudják, vagy hibásan határozzák meg a teljesíteni kívánt célkitűzéseket, prioritásokat. Fontos megvizsgálni ezen kívül, hogy például egy pályázati konzorcium (több cég vagy szervezet együttes pályázata) esetén az egyes résztvevők jogosultak-e a pályázatokon történő részvételre és megfelel-e a cég az adott pályázati kiírásban szereplő feltételeknek.
Mint Tóth Edina elmondja: a pályázó cégek sajnos gyakran olyan hibákat is elkövetnek egy pályázat beadásáig, amelyeket hiánypótlással nem lehet orvosolni, és csak ekkor szembesülnek azzal, hogy a pályázat elkészítésének procedúrája során kellett volna több figyelemmel eljárni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
