Gyógyszer – nem lesz kasszasiker

Szerdai hírek szerint a kormány „titkos tárgyalásokon” egyeztet a gyógyszergyártókkal. A portfolio.hu úgy értesült, hogy a kormányzat és a gyógyszergyártók megállapodásra jutottak a termelői árak eredeti, március 31-ei szintre emelkedéséről. A hírek szerint a felek egyetértettek abban is, hogy a fogyasztói árak nem nőnek, és a különbséget a kormányzat a támogatás megemelésével finanszírozza. Az állítólagos megállapodás értelmében a gyógyszerkassza keretének túllépése esetén a gyártók forgalomarányosan befizetnek (visszafizetnek), de a megemelt gyógyszerkassza mértékéről nem szivárgott ki információ. Az új feltételrendszer – ugyancsak szerdai hírek szerint – 2004 végéig lenne érvényben.

Az MSZP szerint csupán egy tárgyalási emlékeztetőről van szó, Kárpáti Zsuzsa, az MSZP-s országgyűlési képviselője azt mondta, hogy semmiféle titkos tárgyalások nem folynak, a gyártók és az egészségügyi tárca közös közleményben adták hírül, hogy a kormány és a gyógyszergyártók intenzív és konstruktív tárgyalásokat folytatnak. A tárgyalások célja éppen egy olyan megállapodás, melynek eredményeképpen nem növekednek a betegek gyógyszerterhei – áll a közleményben. A most zajló tárgyalási folyamat eredményére azonban nem derül fény a hétvége előtt, valószínűleg csak az ártörvény hétfői záró szavazása után válik nyilvánossá, mire jutottak egymással a felek.

Fő a biztonság A gyógyszervita a tőzsdén is éreztette hatását. Elemzők szerint a gyógyszergyári papírok árának jelentős növekedése azoknak a híreszteléseknek köszönhető, amelyek szerint a kormány már megállapodott a gyógyszergyártókkal és –forgalmazókkal; ez ha nem is hosszú, de középtávra “némi védelmet” hoz a gyógyszer-gyártóknak, így a Richternek és az Egisnek is. Az elmúlt napok részvényforgalmából az látszik, hogy az ellentmondásos hírek hatására óvatos a piac és a szakemberek korrekcióra számítanak. Az erősödés után a befektetők profitrealizálásra törekedhetnek, ami végül gyengülést eredményezhet – vélik a piaci elemzők.

Késik a támogatási reform

Azt azért sejteni lehet a gyógyszerpaktumról, hogy csak elodázza a hosszú távon szükséges reformot. A kormányzat szándéka továbbra is az marad, hogy a gyógyszerkasszán egyre növekvő lyukat a gyártókkal tömesse be. Saját álláspontja szerint a gyógyszereket előállító multinacionális cégek nyereségkulcsa egyedülállóan magas, 20 százalék, amit jelentős részben az állam fedez. Ilyen körülmények között a kormányzat szerint elvárható, hogy a gyártók is beszálljanak a kassza hiányának finanszírozásába, azaz visszaforgassák a nekik jutatott állami pénz egy részét.

A gyártók ugyanakkor továbbra is érzik, hogy a visszaforgatással normál piaci érdekeik sérülnek. Az ő érvelésük szerint a haszonkulcs csak a kockázatok figyelembevételével minősíthető. Mivel a gyógyszeriparban a kutatás meglehetősen pénzigényes és kockázatos folyamat, a befektetők hozamelvárása is magas. Persze nem kell, hogy a kormányzat erre tekintettel legyen, de az sem jó, ha figyelmen kívül hagyja a gazdasági törvényszerűségeket.

Potenciális veszteségek? Az szakértők szerint, ha 2004 hátralevő részében végig fennmaradt volna az árak befagyasztása, a gyógyszerkassza akkor is legalább 25-30 milliárd forintos hiánnyal zárt volna. Mindeközben a gyógyszergyártók is komoly veszteségekkel számoltak. A Richter éves szinten 3,0-3,5 milliárdos eredménykiesést becsült, azaz minden befagyasztott negyedév 1,2-1,3 milliárd forinttal mérsékelte volna nyereségét. Ez lett volna a legrosszabb forgatókönyv a cég számára, s ebben az estben a profit egytizedét vitte volna el az állami intézkedés. Az Egis hasonlóképpen 650-700 millió forinttal maradt volna el 5 milliárd forintosra tervezett nyereségétől, ha 2004 végéig fenntartották volna az árak befagyasztását.

Tervezett hiány?

Már 2003 végén tudni lehetett, hogy a 2004-re tervezett 239 milliárd forintos tb-kassza nem fedezi a kiadásokat, mivel kisebb, mint a tavaly elköltött összeg volt, pedig akkor még nem is terhelte 5 százalékos áfa a gyógyszert. A keret tavaly sem volt elég, s a kormány már akkor is azzal a feltétellel növelte az eredeti 217 milliárdos összeget 25 milliárddal, hogy az ezen felüli növekményt a gyártók állják. Mintegy 7 milliárd forint be is folyt ebből az egészségbiztosítási alapba.

Úgy tűnik, a kormányzat a mostani megállapodási folyamatban is ragaszkodik egy hasonló megoldáshoz, miközben a gyártók kérését figyelembe véve saját forrásból is kipótolja a gyógyszertámogatások keretét. Egyes becslések szerint ez a büdzsére nagyjából 20-40 milliárd forint további terhet róna, ami felvetne egy újabb költségvetési megszorítást.

A kormányzat és gyógyszergyártók ilyen együttműködése a két fél eltérő érdekei miatt meglehetősen labilis maradna egy átfogó reform hiányában, hiszen mind a kormányzat, mind a gyártók visszatérően kezdeményezhetnék a megállapodás megváltoztatását. A kormányzatnak a most ismert változat alapján fennmaradna valamilyen lehetősége a gyógyszerárak ismételt befagyasztására, igaz, az áprilistól június végéig tartó – azóta alkotmányellenesnek titulált – árstophoz képest szűkebb keretek között.

Ugyanakkor a gyártók kezében is maradna fegyver: elapaszthatnák az önkéntesen a gyógyszerkasszába visszaforgatott pénzfolyamot. Az érdekek harca pedig nemcsak szélsőséges esetben éleződhetne ki újra, elég a gyártók piaci körülményeket követő áremelési szándéka vagy a kassza kieséseit szűkítő kormányzati igény egy újabb patthelyzet kialakulásához.

Alkotmánybírósági vétó

A mostani alku előzménye, hogy április elsején a kormány több mint 10 ezer gyógyszerre vezetett be hatósági árat. Ezzel együtt egyes készítményeknek megemelte a támogatottságát. Az árcsökkenés nem érintette a 600 forintnál olcsóbb készítményeket, és ezek közül körülbelül negyven gyógyszernek emelkedett az ára.
Nem telt el két hónap, május 25-én az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányellenesnek nyilvánította a gyógyszerek átmeneti árszabályozásáról szóló kormányrendeletet. A testület határozatában megállapította, hogy a gyógyszerárak befagyasztását előíró jogszabály megalkotásakor a kormány átlépte az ártörvényben adott felhatalmazás kereteit, és anélkül rendelkezett az árakról, hogy annak együttes törvényi feltételei fennálltak volna.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete – amely a kormány intézkedése után rögtön az Alkotmánybírósághoz – üdvözölte az AB döntését. A kormány pedig hangsúlyozta „a határozat nem módosítja az egészségügyi tárca elkötelezettségét a betegek gyógyszerterheinek csökkentését illetően.”

A kormányzat azt ígérte, meg fogja találni a módját annak, hogy a döntés ellenére a betegek gyógyszerterhei ne növekedjenek 2004-ben. Az Egészségügyi Minisztérium közleményében hangsúlyozta, hogy a tárca olyan szabályozás megalkotását tervezi, „amely hosszú távon szavatolja a betegek számára a gyógyszerellátás biztonságát és a megfizethető orvosságot.” Hogy ez pontosan mit jelent, annak legkésőbb június 30-áig kell kiderülnie. A megsemmisített rendelkezések ekkor vesztik hatályukat, ennyi időt hagyott az AB a minisztériumnak a szükséges intézkedések meghozatalára.