Bush elnök és tanácsadói – az elnök szóvivőjének közlése szerint – „mély undorral és kétkedéssel” nézték végig hétfőn a bagdadi foglyok szadista megkínzásáról és szexuális célzatú megaláztatásáról készült további mintegy 250 felvételt, amelyek nyilvános közzétételéről még nem döntöttek. Amerikai sajtóértesülések szerint a Fehér Házban még fontolgatják, hogy
Seymour Hersh
közzétegyék-e az összes fotót vagy megkockáztassák, hogy azok kiszivárogjanak a lapokba.
Erre minden esély megvan, miután az első sokkoló fotókat közlő amerikai lap újságírója tegnap közölte: több új felvétel van a birtokában, amelyeket hamarosan meg is jelentet. Seymour Hersh szerint az a tény, hogy az újabb képek és videók egy másik helyszínen, másik alakulatnál történtek, azt bizonyítja, hogy a börtönbotrány nem elszigetelt eset, hanem komoly rendszerbeli problémák vannak Irakban. Ugyanezt támaszthatja alá egy magas rangú katonai vezető mai kongresszusi meghallgatása is.
Elszigetelt eset? Rendszerhiba?
Az amerikai kongresszus kedden (helyi idő szerint délelőtt fél 10-kor) hallgatja meg Antonio Taguba tábornokot, aki már februárban jelentést készített a Pentagonnak a bagdadi Abu Ghraib börtönben elkövetett szadista és kéjes célzatú bűntettekről. A tábornok vallomása új megvilágításba helyezheti a történteket – írja a BBC washingtoni tudósítója –, és megdöntheti azt az elméletet, mely szerint néhány ember önkényes „játszadozásáról” vagy egyes felsőbb katonai vezetők utasítására történt bűntettekről van szó.
A Vöröskereszt szintén februárban készített és a napokban kiszivárogtatott jelentése hasonló bizonyítékokat tárt fel a fogvatartottak rutinszerű és széles körben végzett bántalmazásáról. A 24 oldalas dokumentum azt is megállapította, hogy amerikai katonák rendszeresen rosszul bánnak a foglyokkal. A nemzetközi szervezet szemtanúkra hivatkozva közölte, a visszaélések között van a verés és a kivégzéssel való fenyegetés. Az Amnesty International pedig azt jelentette, hogy a brit haderő tagjai az elmúlt egy évben több iraki halálát okozták tisztázatlan körülmények között, és voltak olyan esetek, amelyeket ki sem vizsgáltak.
Irakban összesen mintegy 8000 embert tartanak fogva 14 börtönben.
A börtönbotrány súlyos hatással van az amerikai közvéleményre: a legfrissebb kutatások szerint az iraki háború megindulása óta most először vannak többségben a harcokat ellenzők. Bush elnök ugyanakkor továbbra is kiáll védelmi minisztere mellett. A Pentagonban hétfőn is teljes bizalmáról biztosította Donald Rumsfeldet, akinek szerinte hálával tartozik Amerika, mert kiváló munkát végez a terrorizmus elleni háborúban.
Az amerikai szenátus eközben hétfőn határozatban ítélte el az iraki foglyok megkínzását, és kért bocsánatot a sértettektől és családjuktól. Az egyhangúlag elfogadott dokumentum felszólítja az elnököt, tegyen határozott lépéseket annak érdekében, hogy ilyen többet ne fordulhasson elő és a bűnösök kapják meg méltó büntetésüket.
Az újabb hírek nagy visszhangot keltettek az iraki háborúban fő szövetségesnek számító Nagy-Britanniában is. A brit védelmi miniszter állítása szerint valószínűleg hamisak azok a fotók, amelyeken brit katonák iraki foglyokat bántalmaznak. Tony Blair miniszterelnök szerint a visszaélések nem jellemzőek a brit hadsereg tagjainak többségére, de a bűnösöket brit katonai törvényszék fogja elítélni. A kormányfő a francia F3 televíziónak adott interjújában egyébként a hétvégén először ismerte el egyértelműen, hogy brit katonák is felelősek az iraki rabokkal történt kegyetlenkedésekért, amiért nyilvánosan bocsánatot is kért.
Eltérő magyar álláspontok
A Fidesz erkölcsileg és emberileg vállalhatatlannak tartja azt, ami Irakban történik, ezért az iraki szerepvállalás ügyének felülvizsgálatát sürgeti – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ami Irakban zajlik, annak már nincs köze a terrorizmus elleni harchoz. A Fidesz egy-két hónapos határidőhöz kötné a magyar katonák hazahozatalát, hacsak az ENSZ át nem veszi a parancsnokságot. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője felajánlotta, hogy a Fidesz elnökségi ülésén ismerteti pártja álláspontját, ugyanis a két párt összefogása lehetővé teheti a háromszáz magyar katona hazatérését.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a demokrácia értékeinek védelme megköveteli az iraki szerepvállalást. Hozzátette, a nyár végén négypárti egyeztetésre lesz szükség. Keleti György (MSZP), a honvédelmi bizottság elnöke súlyos hibának tartja, hogy a Fidesz kampánykérdést csinál az ügyből, holott Orbán Viktor korábban leszögezte, addig maradnak a katonák Irakban, amíg végzeni tudják feladataikat. Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője közölte, négypárti nyilatkozatot kezdeményeznek az iraki fogolykínzások kapcsán, de ragaszkodnak ahhoz, hogy még ne rendeljék haza a katonákat. Fodor Gábor szerint, ha a nemzetközi kontingens minden tagországa hazahívná katonáit, akkor teljes káosz alakulna ki Irakban.
A L‘Osservatore Romano című vatikáni lap a visszaélések eltussolásával vádolta az amerikai védelmi minisztériumot, Silvio Berlusconi pedig elítélte az amerikai fogságban lévő irakiak kínzását és megalázását, továbbá az elkövetők “példás megbüntetését” követelte. Az olasz kormányfő állítása szerint kabinetjének nem volt tudomása a szörnyűségekről. “Az Irakot megszálló koalíció célja helyreállítani a demokráciát a világ egyik leghosszabban tartó és legvéresebb diktatúráját elszenvedő országban” – mondta, hozzátéve, hogy az olasz katonák folytatják béketeremtő missziójuk teljesítését Irakban.
Rendkívüli intézkedéseket követel George Bush amerikai elnöktől Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő, aki elítélte és “nagyon súlyos esetnek” minősítette a kínzásokat. Szerinte az ügynek “rendkívüli következményei” lehetnek, közölte: fel fogja vetni a kérdést George Bush-sal való május 28-ai washingtoni találkozóján.
Michel Barnier francia külügyminiszter hétfőn Brüsszelben kijelentette: amit látni, tudni lehet, az méltatlan, becstelen dolog. Ellentétes az összes háborús joggal, ezért elfogadhatatlan és igazolhatatlan. A felelősöket meg kell büntetni.
Az iraki inváziót a kezdetektől fogva támogató Portugália is nemtetszését fejezte ki az Egyesült Államok kormányának az iraki foglyok megkínzása és megalázása miatt. José Durao Barroso portugál miniszterelnök szerint “nem lehet az alapvető emberi értékekkel ellentétesen cselekedni a terrorizmus elleni küzdelem nevében”.
Felháborodásának és undorodásának adott hangot Miguel Ángel Moratinos spanyol, valamint Kosztyantin Hriscsenko ukrán külügyminiszter is. A lett katonák jó hírnévnek örvendenek Irakban, s ezen a fogolykínzási botrány sem ejtett csorbát – közölte hétfőn az Irakból hazatért Atis Slakteris lett védelmi miniszter. Egyúttal elítélte az iraki foglyokkal szembeni bűncselekményeket.
Mit mond a köz?
A Magyar Gallup Intézet április 25. és 28. között végzett közvélemény-kutatása azt mutatta: Magyarországon négyszer annyian ellenzik az amerikaiak iraki szerepvállalását, mint ahányan támogatják. Azt, hogy a magyar kormány szállító alakulatokat küldött Irakba, a magyarok kétharmada (68 százalék) ellenzi, 23 százalékuk pedig támogatja. Azok aránya, akik szerint az iraki részvétel biztonsági kockázata kifejezetten nagy, vagy nem vállalható nagyságú, a 2003. szeptemberi 19 százalékról mostanra 28 százalékra nőtt. Azt, hogy a magyar katonákat hazahozzák Irakból, a magyar felnőtt lakosság 77 százaléka inkább helyeselné, és csak 15 százalékuk ellenezné. Ami jelenleg Irakban zajlik, az a magyarok 15 százaléka szerint a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem, 44 százalék szerint ellenben inkább Amerika saját érdekeinek védelme – olvasható a Gallup felméréséből.
A lengyel nemzetvédelmi miniszter megerősítette hazája elkötelezettségét az iraki misszió mellett, ugyanakkor a nemzetközi szervezetek fokozottabb bevonására szólított fel. Jerzy Szmajdzinski Varsóban hangsúlyozta: Lengyelország a gyors iraki hatalomátadásban érdekelt. Alexander Kwasniewski államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a csapatkivonás csak a terroristákat bátorítaná.
Szlovákiában a parlament keddi ülése elé kerül az iraki szerepvállalás ügye. Egyelőre csak parlamenti vitát kezdeményezünk az iraki helyzetről, biztonsági kérdésekről, és azt várjuk a kormánytól, hogy sorolja fel az okokat, amelyek indokolják az aknaszedő alakulat Irakban maradását – mondta Robert Fico, a legnépszerűbb ellenzéki párt, a SMER elnöke.
Az ellenzékiek támogatják a kormánypárti kereszténydemokrata mozgalom javaslatát is, hogy Dzurinda közölje, pontosan meddig maradnak a katonák Irakban, ahova békefenntartó feladatok ellátására küldték őket, ám ennek a harcok kiújulása óta nem tudnak eleget tenni. A szlovák parlamenti ellenzék ugyanakkor nem csatlakozik a kommunistákhoz, akik határozattervezetet nyújtanak be az alakulat azonnali kivonása érdekében.
