Ez az összeg nyolcszorosa, mint a 2004-2006 között a I. Nemzeti Fejlesztési Tervre (NFT) fordítható összeg – nyilatkozta hivatalt felügyelő államtitkár. Baráth Etele közölte továbbá, hogy készül a II. NFT, melynek első átfogó koncepciója ez év végén kerül az Országgyűlés elé, jövő év közepén kell az unióhoz benyújtani, míg a fejlesztések operatív programokra bontását 2005 végére kell kidolgozni.
Baráth Etele utalt arra, hogy Magyarország tavaly mintegy 240 millió euró (60 milliárd forint) uniós támogatást használt fel, míg az idén 840 millió euró áll rendelkezésre, ám várhatóan ennek csak 30 százalékát hívják le.
2007-re az uniós támogatás az idei négyszeresére, 3,2 milliárd euróra emelkedik – mondta, míg 2013-ban – az uniós költségvetési ciklus utolsó évében – már 4 milliárd eurót hívhat le az ország a közösségtől. Ám akkor ez az összeg a korábbi évekből áthúzódó támogatással elérheti az 5 milliárd eurót. Az államtitkár emlékeztetett Írország példájára, amelynek gazdasága csak az 1973-as csatlakozást követő tíz év múlva lett sikeres, mikor már beértek az uniós fejlesztések.
Írország példája azzal a tapasztalattal is szolgál Magyarország számára, hogy az uniós és nemzeti forrásból származó fejlesztési pénzek felét tette ki az ehhez kapcsolódó beáramló működő tőke összege. Az államtitkár szerint ez pedig az építőipari cégek és elsősorban a betongyártók számára rendkívül kedvező fejlődési lehetőséget kínál. Az NFT programjainak jelentős része ugyanis szennyvíztisztító telep, csatorna, hulladéklerakó, vasút és autópálya építését jelenti.
