A Colgate-Palmolive vegyipari-kozmetikai konszern első embere persze nem alapbérének köszönheti a mesés összeget: a gigantikus summa részvényopcióiból jött össze. Reubennek 1993-ban szavazta meg a társaság igazgatósága a tízéves ösztönző csomagot, azzal a kikötéssel, hogy az csak akkor hívható le, ha a cég részvényárfolyama ez idő alatt legalább nyolcvan százalékkal emelkedik. A papírok 286 százalékkal drágultak.
Opcióinak köszönheti második helyét Steve Jobs, az Apple számítógépgyártó vezére is, aki részvényei beváltásából 74,8 millió dollárt szedett össze tavaly. Igaz, Jobsnak különösen fontos ez a jövedelmezési forma, hisz bérként egyetlen centet sem kap. Nem panaszkodhat a negyedik Sanford Weill, a Citigroup exelnöke sem, akit noha októberben lemondattak a bank éléről, 54,1 millió dollárt vágott zsebre, szintén jórészt opcióinak köszönhetően. Weill egyébként az elmúlt tíz évben 930 millió dollárt gyűjtött be opciókból.
Persze nem csupán a nagyágyúk kaszáltak tavaly, a Business Week statisztikái szerint a 365 vezető amerikai vállalat vezérei átlagosan 8,1 millió dollárral lettek gazdagabbak 2003-ban. Ez heti 156 ezer dolláros, azaz mintegy 33 millió forintos jövedelmet jelent.
