Eddig 12 ember került összefüggésbe az üggyel gyanúsítottként – írja a radio.hu. A FigyelőNet információi szerint az Országos Rendőr-főkapitányság szerdán tart sajtótájékoztatót a K&H-üggyel összefüggésben.
Kulcsár Attila első kihallgatásán nem tett vallomást. A Kereskedelmi és Hitelbank brókercégénél történt csalás főszereplőjét a bíróság nem jogerősen előzetes letartóztatásba helyezte és az ügyészség utasítására kedden átszállították az egyik börtönbe a rendőrség Gyorskocsi utcai épületéből.
Nincs szükség a vallomására
A Kulcsár Attila elleni gyanúsításban szereplő cselekmények akkor is bizonyíthatóak, ha a gyanúsított nem tesz vallomást – közölte az ORFK bűnügyi igazgatója a Magyar Televízió Napkelte című műsorában szerdán. “Az kétségtelen, hogy a vallomása sok mindent hozhatna is, de ettől függetlenül, hogy ő tesz vallomást vagy nem tesz vallomást, ez a cselekmény bizonyítható” – mondta Ferenczi László.
Ferenczi László hangsúlyozta: a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással és más bűncselekményekkel gyanúsított Kulcsár Attila nem koronatanú, hanem gyanúsított. “Nagyon sokat tudunk az ő vallomása nélkül is” – mondta. A gyanúsítottnak általában “nem feltétlenül érdeke, hogy mindent a hatóság tudomására hozzon”. “Elképzelhető az a helyzet, hogy a gyanúsított meg sem szólal az eljárás során, mégis a cselekmény bizonyítható és ítélet is születhet” – fejtette ki Ferenczi László.
A műsorvezető kérdésére elmondta: Schönthal Henrik, aki ellen február végén adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot a Kulcsár-üggyel összefüggésben pénzmosás megalapozott gyanújával, magyar-amerikai kettős állampolgár, és nem Amerikában követte el a bűncselekményt, “tehát minden reális esély megvan rá, hogy hazakerüljön”. Hozzátette: nem gondolja, hogy évekig tarthat Schönthal Henrik kiadatása.
A Fővárosi Főügyészség szóvivője, Dobos Gabriella korábbi tájékoztatása szerint Schönthal Henrik a gyanú szerint két off-shore cég “rendelkezésre jogosult tagja” volt, azaz dönthetett a cég pénzügyeiről, számláiról. Schönthal tudta, hogy a cégeken keresztül folyó pénzek a Kulcsár Attila által elkövetett bűncselekményekből származnak. Ennek tudatában közreműködött abban, hogy a pénzt tovább utalják az off-shore cégek és az ügyben gyanúsított két szír állampolgár felvehessen összesen 6 milliárd 200 millió forint, bűncselekményből származó pénzt.
Bánáti János: Kulcsár hallgat, mert joga van hozzá
Kulcsár Attila hallgat, mert ehhez a védekezés során joga van, azonban ezt az elhatározását bármikor megváltoztathatja – közölte a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással és más bűncselekményekkel gyanúsított befektetési tanácsadó ügyvédje szerdán a Magyar Televízió Napkelte című műsorában.
Bánáti János hangsúlyozta: az igazság teljes felderítésében a vádlott szerepe másodlagos, “emberi joga és érdeke az, hogy védekezzék”, és az adott ügy dönti el, hallgat-e, illetve mennyit mond el. Hozzátette: Kulcsár Attila tegnap úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nem kíván vallomást tenni, de ezen bármikor változtathat. “Nem mindig előnyös a vádlottnak a saját szempontjából, ha másokat bevon a büntetőügybe” – jegyezte meg.
Az ügyvéd nem kívánt részleteket elárulni arról, hogy miért jelentettek be fellebbezést az előzetes letartóztatás bírósági indoklása ellen, csupán annyit közölt, az eljárás megnehezítéséről szóló pontját tudomásul vették. A Fővárosi Bíróság keddi tájékoztatása szerint az előzetes letartóztatásról szóló döntését a bíróság azzal indokolta, hogy a gyanúsított a hatóságok elől megszökött, megkísérelte az eljárás megnehezítését, továbbá a jelen ügy tárgyát képező bűncselekmények egy részét az ellene folyamatban lévő büntetőeljárások, illetve felfüggesztett büntetés hatálya alatt követte el.
Szólt arról is: Kulcsár Attilát “csak azzal lehet meggyanúsítani, felelősségre vonni Magyarországon, amelyikben az osztrák hatóságok kiadták”. A kiadatási eljárásnak tárgya volt a pénzmosás és az engedély nélküli banki tevékenység, de ez az osztrák jog szerint nem bűncselekmény, ezért az osztrák bíróság ebben a vonatkozásban nem járult hozzá a kiadatáshoz – fűzte hozzá.
Kifejtette: a pénzmosást a nemzetközi jog szerint az követi el, aki más személyek bűncselekmény elkövetésből származó hasznát mossa tisztára, a magyar jog szerint azonban ezt a bűncselekményt a saját maga által eltulajdonított pénzzel is el lehet követni. “Ez ismeretlen általában a nemzetközi életben” – közölte. Hozzáfűzte: ez a büntetőjogi uralkodó felfogás szerint úgynevezett büntetlen utócselekmény, “mert ez azt jelentené, hogy azért büntetek meg valakit még egyszer, amiért alapjaiban megbüntetem, hogy jogellenesen pénzhez jut”. Bánáti János szólt arról is: Kulcsár Attila végig ellenőrzés nélkül tartotta a kapcsolatot védőjével. A védő cáfolta azt, hogy a befektetési tanácsadó fenyegető üzenetet kapott volna bécsi tartózkodása alatt.
