Belföld

Kiskapun keresztül – keleti munkavállalás az Unióban

admin

2004. 02. 17. 15:10

A jelenlegi tagállamok ugyan szigorítják a kelet-európaiak munkavállalását, a korábban is létezett állami keretszerződések munkalehetőséget jelentenek a magyaroknak. A kontingensek létszámát eddig sem sikerült kitölteni.

Az Európai Unió tagállamainak többsége megnyitja előttünk a munkaerőpiacát. Mindez nem rémhír, csak éppenséggel tavaly novemberben jelent meg, és elvesztette aktualitását. Az azóta eltelt néhány rövidke hónap alatt nagyot változott az EU 15 tagállamának hozzáállása a tíz új belépő ország munkaerejéhez. Írország és Nagy-Britannia egyes térségeinek kivételével mindenki lezárta a munkaerőpiacát. A legtöbb tagállam – kimondva vagy kimondatlanul – a szociális menekültáradattól való félelmével indokolta a lépést. Hogy a félelmek indokoltak-e? Mindez valószerűtlen, azonban például Hollandiában 26 heti munka után már hat hónapra jár a minimálbér 70 százalékát kitevő munkanélküli járadék.

Kétszázezer dolgos kéz itthon marad?

A szigorítások bejelentése előtt a munkaügyi tárca, az elemzők véleményeire támaszkodva, hozzávetőlegesen százezer főre tette a május után Nyugat-Európában legálisan munkát keresők számát. Az év eleji, a jelenlegi tagállamok szigorításaival első ránézésre úgy tűnik, hogy még nem jött el a tíz új tagállam munkaerejének szabad mozgásideje. A görögök kerek-perec kijelentették, annak idején velük kiváratták a 2+3+2 évet, várják csak ki az újonnan csatlakozók is!

Burány Sándor munkaügyi miniszter azonban a jelenleg kétoldalú államközi szerződésekkel kapcsolatosan azt hangsúlyozta, hogy 2003-ban még a lehetséges magyar kontingensek létszámát sem tudtuk feltölteni. Így, a szakminiszter véleménye szerint, igazán indokolatlannak tűnik a régi tagállamok szigorításai miatt szomorkodni.

Kétoldalú államközi munkavállalás – keretszerződések

Luxemburg (216/1996. (XII.23.) korm. rend.) gyakornokokat vár, maximálisan 18 hónapra, a munkavállaló életében egyszer igénybe vehető program keretében. Feltétel a 30 év alatti életkor, a német, angol vagy francia nyelv ismerete valamint közép- vagy felsőfokú szakképesítés birtoklása. Az éves kontingens 2003-ban 20 fő volt, ennek háromnegyedére nem volt megfelelő jelentkező.
Franciaország (12/2002 (I.31.) Korm. rend.) 18-35 év közötti, szakképesítéssel vagy minimum két éves szakmai gyakorlattal rendelkező fiatalokat vár megfelelő francia nyelvismerettel. A keretlétszám éves szinten 300 fő, amely tavaly szintén kitöltetlen maradt.
Forrás: Foglalkoztatási Hivatal

Kontingensek – továbbra is szabad az út!

A kétoldalú államközi szerződések alapján 1989 óta egyre bővülő volumenben, hozzávetőleg éves szinten négyezer főnek van lehetősége munkát vállalnia a szerződésekben szereplő államok területén. Ezek a kétoldalú szerződések azonban nem azonosak az unió negyedik alapelveként megjelenő szabad munkaerőmozgás elképzelésével. Valójában az egyes EU-tagállamok kötöttek a szakmai tapasztalatszerzésre szolgáló szerződéseket hazánkkal. A sort Németország kezdte, a kormány hálás volt Magyarországnak az újraegyesítésben nyújtott szerepéért.

Az így kialkudott lehetőségek fiataloknak szóló, maximálisan 18 hónapos, egyszeri alkalommal igénybe vehető tipikus gyakornoki programok. Az egyezmények sajátossága, hogy magyar állampolgár életében egyszer veheti igénybe ezt a lehetőséget, valamint minden esetben szakképesítéshez, de legalábbis két éves szakmai gyakorlathoz köti a fogadó ország a beutazást. A gyakornokok átlagos keresete ritkán haladja meg bruttóban a havi 1500-2000 Eurót, amelyből általában megélhetésüket is maguk fedezik.

Kétoldalú államközi munkavállalás -keretszerződések

Ausztria (37/1998 (III.1.) korm. rend.) 18 és 35 év közötti gyakornokokat vár szintén maximálisan 18 hónapra. Feltétel a magyar állampolgárság, a büntetlen előélet, a szakképesítés vagy legalább két éves munkatapasztalat egy adott szakmában. Ausztria a német nyelv magas szintű ismeretéhez köti a munkavállalást, valamint gyakornoki engedély csak a szakmai tapasztalatnak megfelelő munkakörbe adható. 2003-ban 1600 főt fogadott az osztrák állam, amelyet teljes egészében feltöltött a magyar hivatal.
Németország (55/1990 (III.23.) MT rend.) 18-40 év közötti munkavállalókat enged be szintén csak jó németnyelvtudással és szakképesítéssel. Az a magyar állampolgár, aki 1990 óta több mint 11 hónapot dolgozott Németországban, nem jelentkezhet. 2003-ban 2000 fő juthatott ki a keretegyezmény alapján, amely kvóta több mint fele részben nem volt kitöltve.
A nem EU-tagállam Svájc esetében (66/1996. (V.15.) Korm. rend.) szintén gyakornokok kiutazására van kétoldalú államközi szerződés. A jelöltnek 30 év alattinak, német, olasz vagy francia nyelven jól beszélőnek kell lennie, valamint közép- vagy felsőfokú szakképesítéssel kell rendelkeznie. A kint tölthető idő szintén maximálisan 18 hónap lehet.
Forrás: Foglalkoztatási Hivatal

Amit a török bevándorló fia már nem végez el

A gyakornoki programok keretében nincs mód szezonmunkára, tehát aki paradicsomot vagy krumplit szeretne szedni, nem jelentkezhet gyakornoknak. A jelenleg szigorodó tagállami álláspontok mellett is szinte minden állam igényt formál a szezonmunkások olcsó és akár a befogadó ország nyelvét nem beszélők seregére. Ahogyan a magyarok Ausztriában szedik a gyümölcsöt, a lengyelek Németországban teszik ugyanezt, és mindkét nemzet fiai aspirálnak az angol vagy holland termőföldek betakarítására.

A dán munkaügyi szervezet EURES hálózata már megkezdte a toborzást az idén nyári szezonmunkákra. Az igen kemény fizikai igénybevételt jelentő eperszedésért például 80 Euró cent jár kilónként. A prospektus tájékoztatása szerint a 3-8 hetes időszakban akár 48- 120 Euró is összeszedhető naponta.

A holland munkaügyi szervezet kollégái arról panaszkodnak, hogy az elmúlt években egyszer sem tudták feltölteni a keleti országok számára biztosított éves kontingens létszámát. Hollandia éves szinten mintegy 20 000 – 22 000 keleti munkásnak adna engedélyt. Tavaly a magyarok legtöbbet képzetlen gyári munkásként, teherautó-sofőrként és kertészeti munkásként kaptak munkavállalási engedélyt.


vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2016. március 2.
Palich Etelka, a Miniszterelnökség területi közigazgatás irányításáért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a fogyatékossággal élő felsőoktatási hallgatók közigazgatási ösztöndíjprogramja őszi szemeszterének záró-, illetve tavaszi szemeszterének nyitórendezvényén és oklevélátadóján a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Csekonics-termében 2016. március 2-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.