Belföld

MOL, OTP, TVK, Zalakerámia – rekordokat döntenek

2003-ban a MOL a várakozásokat meghaladó 100,3 milliárd forintos, az OTP 83,1 milliárd forint nettó eredményt ért el. A TVK és a Zalakerámia duplázta 2002-es nyereségét.

A Mol 2003-ban az elemzői várakozásokat meghaladó 100,3 milliárd forintos (USD 447m) nettó eredményt ért el 1503,5 milliárd Ft-os árbevétel mellett, jelentette be a társaság pénteken közzétett IFRS konszolidált gyorsjelentésében.

Mol árbevétele éves szinten forintban számolva 30 százalékkal, nettó eredménye pedig 54 százalékkal nőtt. A Mol 2003-ban 180,7 milliárd Ft EBITDA-t ért el, 40 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A Mol 2003-ban 16,177 milliárd forintos pénzügyi veszteséget szenvedett el a 2002-es 1,888 milliárdos nyereség után.

A jelentésben Mosonyi György vezérigazgató elmondta, az egyesített MOL-Slovnaft-TVK program magában foglalja az egyes társaságok saját kezdeményezéseit, emellett szinergiát eredményező programokat és várhatóan 260 millió dollár javulást eredményez 2005-re. Becslésünk szerint 2003-ban a 2005-re kitűzött cél hozzávetőleg 40%-át értük el.” A jelentés szerint a kedvező eredmény részben a kedvező üzleti teljesítménynek, részben a gáz üzletág kiszervezés kedvező adóhatása miatti jelentős (36,5 Mrd Ft) halasztott adónak köszönhető.

A Mol földgáz üzletága a 2002 0,2 milliárd forintos üzleti eredmény után 2003-ban 5,9 milliárdos pozitívummal zárt, ehhez azonban hozzájárult a gáz kiskereskedelmi portfolió eladásán keletkezett egyszeri, 11 milliárd forintos nyereség.

 A Mol ajánlatot kér a gáztársaságok részbeni értékesítésére

 A Mol igazgatósága felhatalmazta a társaság menedzsmentjét ajánlatok bekérésére a három kiszervezett gáztársaság (Földgáztároló Rt, Földgázszállító Rt, Földgázellátó Rt) esetleges részbeni értékesítésével és partnerbevonásával kapcsolatban, jelentette be pénteken a Mol. A Mol földgázkitermeléshez kapcsolódó eszközei nem részei a folyamatnak, azaz nem eladóak. Az ajánlatok benyújtására várhatóan az ilyen jellegű tranzakcióknál szokásos átvilágítást követően kerül sor. A folyamat során a Mol tanácsadója a JP Morgan. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szerint a gázszabályozás utóbbi időben történt változásait követően most jött el az ideje annak, hogy feltárjuk a Mol azon stratégiai lehetőségeit, amelyek által a gázüzlettel kapcsolatos befektetések értékét és ezáltal a teljes vállalati értéket maximalizálhatjuk.

A pénzügyi ráfordítások összege 2003-ban 25,9 milliárd Ft volt, ebből a fizetett kamatok értéke 16,7 milliárd Ft-ot tett ki, ami 4%-os csökkenés 2002. évhez képest főként az alacsonyabb átlagos kamatlábaknak köszönhetően. Az árfolyamveszteség és egyéb pénzügyi ráfordítások 2003-ban 41%-kal csökkentek az árfolyamkitettségre vonatkozó hatékonyabb kockázat kezelés következtében. A társult vállalkozásoktól származó eredmény 5,2 milliárd Ft volt, melynek többsége a Slovnaft I. negyedéves, valamint az ÉGÁZ, DÉGÁZ és a Panrusgáz eredmény-hozzájárulásának köszönhető. A külső tulajdonosokra jutó eredmény 2003-ban 4,4 milliárd Ft-tal növekedett, tükrözve a Slovnaft és a TVK hozzájárulását. 

2003-ban a jelentés szerint a hatékonyságjavítás tovább folytatódott, melynek következtében az egyszeri tételek nélküli befolyásolható költségek (működési költségek az értékcsökkenés, a kőolaj- és gázbeszerzések költsége, adók és illetékek nélkül) a Slovnaft nélkül reál értékben kismértékben csökkentek.

A beruházások és befektetések értéke 368,8 milliárd Ft-ra nőtt a 2002-es 89,6 milliárd Ft-ról, részben a nyugat-szibériai ZMB tranzakció befejezésének, a Slovnaft-ban történt többségi részesedés megszerzésének és az INA 25% plussz 1 részvény részesedés megvásárlásának köszönhetően. Az EU-2005 finomítói projekt és a TVK kapacitásnövelő programja szintén hozzájárult ehhez a beruházások növekedéshez.

Az eladósodottság 2003. végén 34%-ra növekedett (a 2002. december 31-i 31%-kal szemben) és a nettó hitelállomány 2003. december 31-én 351,5 Mrd Ft volt. A cégcsoport működési cash flow-ja a forgótőkeigény változása nélkül 21%-kal növekedve 182,0 milliárd Ft-ra nőtt. A forgótőkeigény változásokkal együtt a működési cash flow 24%-kal 207,3 milliárd Ft-ra emelkedett.

A Slovnaft megdobta az értékesítést

A konszolidált csoport értékesítés 10,2 M tonnát ért el 2003-ban, az előző évi 6,9 M tonnával szemben. A javulás mögött (3,3 Mt) főként a Slovnaft Szlovákiába, Csehországba, Ausztriába és Lengyelországba irányuló értékesítésének konszolidációja állt.

 Földgázveszteség

 A Mol földgáz üzletágának vesztesége az egyszeri tételek nélkül 5,1 milliárd Ft volt 2003-ban, a 2002-es 2 milliárdos pozitív (egyszeri tételek nélküli) üzleti eredmény után. A dollárban számolva 27%-kal, forintban számolva 12%-kal magasabb importárak negatív hatását csak részben ellensúlyozta a 2003-as áremelések nyomán kialakult értékesítési ár. Az áremelés hatására az üzletág üzleti eredménye a negyedik negyedévben 3,4 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 0,7 milliárdos veszteség után. Az átlagos nagykereskedelmi értékesítési ár 8%-kal emelkedett 2003-ban. A jelentős áremelések következtében, csak 0,2 milliárd Ft készlet-értékvesztést számolt el a Mol az importból betárolt gáz esetében szemben a 2002-es 1,2 milliárdos leírással. A Mol 2003-ban 11,4 Mrd m3 földgázt értékesített importból, 2,6 Mrd m3 -t pedig hazai termelésből. 2003-ban 3,9 Mrd m3 földgáz került besajtolásra a tárolókba (0,6 Mrd m3 ukrán tárolókba), amelyből 3,3 Mrd m3 importból származott. A gázkészlet 20%-kal magasabb volt 2003. év végén az előző év hasonló időszakához képest. A tranzitált gáz árbevétele 6,9 milliárd Ft-ról 8 milliárd Ft-ra nőtt, alapvetően a Szerbiába és Boszniába szállított mennyiség 12%-os növekedése következtében.

A MOL benzin és dízel értékesítési volumene a magyar piacon 1%-kal nőtt, a csoport nem magyarországi eladásai pedig 2,7 M tonnáról 6,0 M tonnára növekedtek, amelyből 1 M tonna a Slovnaft szlovák piacon történt értékesítéséből származott. Ezen túlmenően a Slovnaft regionális értékesítése – a szlovák és a magyar piac nélkül – 2,3 M tonna volt, amely 48%-a a Csoport Magyarországon és Szlovákián kívüli értékesítésének.


A IV. negyedévben a Csoport értékesítési volumene 70%-kal növekedett, főként a Slovnaft konszolidáció következtében. A MOL magyarországi kiskereskedelmi üzemanyag értékesítése 2003-ban 2%-kal csökkent az előző évhez képest, főként a környező országokhoz képest magasabb jövedéki adók miatt. A Mol piaci részesedése a MÁSZ adatai alapján stabil, a benzin esetében 41%, a gázolaj esetében pedig 47% volt.

A Slovnaft szlovákiai kiskereskedelmi piaci részesedése a SAPPO adatai alapján a benzin esetében 45%, míg a gázolajnál 46% volt. A MOL Csoport töltőállomásainak száma 2003. év végén 764 volt, ebből 348 üzemelt Magyarországon, 298 Szlovákiában, 52 Romániában, 42 pedig Csehországban. A 2003-ban vásárolt romániai töltőállomások nagyrészt 2004. első negyedévben kerülnek a MOL tulajdonába. 

OTP: 51 százalékkal nőtt az eredmény

Az OTP Bank Rt. 83,1 milliárd forint, az elemzői várakozásokat megközelítő, rekordszintű konszolidált adózás utáni eredményt ért el 2003-ban, ez 51,2 százalékos növekedés az előző évhez képest a magyar számviteli szabvány szerinti eredménykimutatás szerint. A nemzetközi szabvány (IAS) szerinti konszolidált adózás utáni eredmény is 83,1 milliárd forint, ez 40,4 százalékos növekmény.

A társaság pénteken közzétett 2003. évi gyorsjelentése szerint a bank mérlegfőösszege a magyar számviteli elvek szerint 2003-ban 15,6 százalékkal, a csoporté 28,4 százalékkal nőtt és meghaladta a 2.763 milliárd, illetve 3.511 milliárd forintot. A bank saját tőkéje 262,53 milliárd forint, a konszerné konszolidáltan 306,421 milliárd forint volt 2003. december 31-én. Az OTP konszolidációs köre a bolgár DSK Bankkal és három leánycégével, illetve a NIMO 2000 Kft-vel bővült 2002-höz képest.

A csoport egy törzsrészvényre jutó eredménye (EPS) 2003-ban 322,1 forint volt, 50 százalékkal nőtt. Az eszközarányos megtérülés mutatója (ROA) 2,66 százalék volt, szemben a 2002. évre számított 2,18 százalékkal, míg a saját tőkearányos reálmegtérülés a 2002. évi 20,9 százalékról 25,8 százalékra nőtt 2003-ban.

A gyorsjelentés szerint 2002. december 31-én az OTP részesedése a bankrendszerben a mérlegfőösszeg alapján számítva 20,4 százalék volt, szemben a 2002 december végi 22,1 százalékkal, míg a csoport részesedése 25 százalékra rúgott. A teljes hitelállomány 13,4 százaléka jutott az OTP-re, szemben az egy évvel korábbi 16 százalékkal. A lakossági hiteleknél 23-ról 14,2, a vállalkozói hiteleknél 12,5-ről 11,9, az önkormányzati hitelezésben 55,8-ról 54,4 százalékra csökkent a bank részesedése. A lakossági betétek állománya 8,7 százalékkal nőtt 2003-ban és elérte az 1.656 milliárd forintot.

A nem kamatjellegű bevételek a banknál 34,8 százalékkal nőttek 2003-ban és meghaladták a 85 milliárd forintot, részesedésük az összes bevételben 3,8 százalékponttal 42 százalékra nőtt. A hitelüzletág jutalékai nőttek a legnagyobb mértékben, 159,5 százalékkal, elérték a 34 milliárd forintot. A bank összes bevétele 203,784 milliárd forint volt, ami az inflációt jóval meghaladó 22,6 százalékos növekedés. A nem kamatjellegű kiadások 15,3 százalékkal nőttek a banknál, összegük 110,222 milliárd forint volt.

A leányvállalatok közül a legnagyobb összeggel, 8,545 milliárd forinttal az OTP Jelzálogbank növelte a csoport eredményét, az OTP Alapkezelő Rt. 4,381 milliárd, a Merkantil csoport 4,22 milliárd, az OTP Lakástakarékpénztár 365 millió, az OTP-Garancia Biztosító Rt. 2,294 milliárd forint eredménnyel zárt. A bolgár DSK csoport 2,036 milliárd forinttal járult hozzá a nyereséghez, míg a 2002-ben több mint 3,6 milliárd forint veszteséget realizáló OTP Banka Slovensko 81 millió forintos nyereséggel szerepel a leányvállalatok között.

TVK: kedvezett az árfolyam

A TVK-csoport tavaly 4,984 milliárd forint nettó eredményt ért el, szemben az előző évi 1,819 milliárd forinttal. A nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) alapján készült, konszolidált, nem auditált eredmény kimutatás szerint a csoport értékesítési árbevétele 150,26 milliárd forint volt, 11,2 százalékkal több, mint 2002-ben.

Az összes működési költség ennél kisebb mértékben, 8,5 százalékkal 147,4 milliárd forintra nőtt. Az üzemi tevékenység eredménye 4,235 milliárd forint volt, szemben az előző évi 443 millió forinttal. Az adózás előtti, kamat és amortizáció nélkül számított nyereség (EBITDA 41 százalékkal 12 milliárd forintra nőtt tavaly.

Olvasó Árpád, a cég vezérigazgatója a gyorsjelentésben kiemeli, hogy a kedvezőtlen külső környezet, az európai gazdaságokban tapasztalható stagnálás ellenére sikerült növelni a nyereséget. Ez a kedvező árfolyamváltozások hatása mellett a belső hatékonyság javulásának köszönhető.

Az alapanyagárak közül a vegyipari benzin ára tavaly átlagban 252 dollár volt tonnánként, ami 22 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A gázolaj jegyzésára átlagban 265 dollár volt tonnánként, 24 százalékkal haladta meg a 2004-es szintet. A petrolkémiai árrés összességében 7 százalékkal volt alacsonyabb 2003-ban az egy évvel korábbinál. Ez annak tudható be, hogy az alapanyagok árának jelentős növekedése mellett a polietilén késztermékek ára 2-6 százalékkal csökkent, a polipropiléné pedig 3 százalékkal emelkedett.

A pénzügyi műveleteken 103 millió forint veszteséget szenvedett el a cég, szemben az egy évvel korábbi 2,2 milliárd forintos nyereséggel. Ezt a gyorsjelentés azzal magyarázza, hogy a pénzügyi befektetések csökkentek a szindikált hitel előtörlesztése és a fejlesztési projektek finanszírozása miatt.

Így az adózás és rendkívüli tételek nélküli adózás előtti eredmény 4,132 milliárd forint volt, amit 1 milliárd forinttal emelt meg egy adókedvezmény és 88 millió forinttal csökkentett a kisebbségi részesedés kifizetése.

Zalakerámia: több mint kétszeresére nőtt az eredmény

A Zalakerámia Rt. csoportszinten 1,056 milliárd forintos nettó eredményt ért el 2003-ban, ami több mint kétszerese az előző évi 450,4 millió forintnak. A nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) alapján készült, konszolidált, nem auditált eredménykimutatás szerint a cégcsoport adózás előtti eredménye 1,54 milliárd forint lett, szemben a 2002. évi 512,8 millió forinttal.

Az üzleti tevékenység eredménye 1,952 milliárd forint volt, több, mint kétszerese a bázisidőszakinak. A csoport értékesítési árbevétele 8,4 százalékkal 19,172 milliárd forintra nőtt. A jelentés szerint a horvátországi Inker d.d. árbevételének növekedése 125 millió forint többletet jelentett. Az anyavállalat, a Zalakerámia Rt. 6,1 százalékkal, a romániai S.C. Cesarom S.A. 13,1 százalékkal teljesítette túl tavalyi árbevételi szintjét, a két cég bevétele összesen 1,274 milliárd forinttal haladta meg a bázisidőszakit.

Az összes értékesítés 23,3 százalékát az export adta, amelynek növekedése a bázishoz képest 13,1 százalékos volt. A csoport összesen 10,468 millió négyzetméter saját termelésű és 446,7 ezer négyzetméter vásárolt burkolólapot értékesített, összességében 1,7 százalékkal többet, mint az előző évben.

Az anyavállalat 2003. évi belföldi értékesítése 5 százalékkal elmaradt a bázistól, amit a cég a kedvezőtlen piaci folyamatokkal építési kereslet csökkenése, a konkurencia dömpingáras értékesítési akciói magyaráz. A cég burkolólap exportja azonban mind mennyiségben, mind árbevételben 60 százalékkal meghaladta a 2002. évit.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik