Az EU-csatlakozás után a MÁV Rt. elsősorban az áruszállításban lesz kénytelen felvenni a versenyt kontinentális vetélytársaival. Erre fel kell
készülnie, s az elmúlt hónapokban meg is tette az első lépéseket.
Magyarország a vasúti árufuvarozásban halasztást kért és kapott az uniótól, így 2006-ig a MÁV árufuvarozási üzletágán kívül más vasútvállalat csak a pályakapacitás 20 százalékát használhatja. A kapacitásokat a pályavasúti üzletág értékesíti 2004 májusától kezdve. Magyarországon évente mintegy 44 millió tonna árut szállítanak vasúton, ez mintegy 67 milliárd forint forgalmat jelent.
További partnerek
A MÁV nagyobb partnerei közé tartozik az Audi Hungária 750 ezer tonna éves fuvarfeladással. Ugyancsak jelentős vasúti ügyfél a nyugat-európai piacra dolgozó Electrolux jászberényi gyára. Onnan 2001 óta fuvarozzák a különböző típusú háztartási készülékeket a MÁV úgynevezett irányvonataival. Időközben majdnem megduplázódott a jászberényi cég vasúti forgalma. Tavaly november végén például már a 400. vonat indult el Bécs felé Jászberényből. Ám 2005 elején beindulhat a termelés az Electrolux-Lehel Kft. új, nyíregyházi üzemében is, így jelentősen megnő a kibocsátott termékek száma. Az ott gyártott hűtőgépek szállítását a cég szeretné egyre inkább vasúton lebonyolítani, ezért terveik szerint jövőre tovább emelkedik a cég szállításainak vasúti részaránya.
A MÁV meg akarja őrizni versenyelőnyét, így a vasúti szállításban játszott kulcsszerepét igyekszik majd piaci körülmények között is megtartani, megerősíteni. Ennek jegyében kötött hosszú távú szerződéseket olyan főbb partnereivel, amelyeket később sem akar elveszíteni. Ezek közé tartozik a Magyar Alumínium Rt., vagyis a MAL és a Mátrai Erőmű is. Ugyancsak ebbe a körbe tartozik a Dunaferr, de ott a jelenleg zajló privatizáció miatt egyelőre nem volt lehetséges hosszú távra szerződni.
Annak érdekében, hogy a villamosenergia-piac liberalizációja ellenére az uniós csatlakozással várható kiélezett versenyhelyzetben is megtarthassa piaci pozícióját, a Mátrai Erőmű Rt. fuvaroztatói megállapodást kötött a MÁV-val január 8-án. (A MÁV más erőművekkel is folytat tárgyalásokat.) A Mátrai Erőmű Rt. egyébként évente 3,5 millió tonna árut fuvaroztat majd a MÁV-val.
Az ugyancsak kiemelt partnernek számító Magyar Alumínium Rt. teljes forgalmát – közel egymillió tonnát – kizárólag a MÁV Rt. árufuvarozási üzletágával bonyolítja le. Erről hosszú távú megállapodást írt alá nemrégiben, tavaly december 13-án a két cég. 
Tartós partnerek – rövid távú megállapodások
December 16-án a MÁV és a Dunaferr között is megszületett a fuvarozási megállapodás. Az egy évre szóló szerződés értelmében a MÁV Rt. legnagyobb termelő partnere 4,5 millió tonna árut szállít vasúton, vagyis a beszállított árumennyiség 90 százalékát. Kidolgozták azt a technológiai rendszert, amelynek segítségével a vasérc-, illetve szénküldemények a lehető leggyorsabb idő alatt jutnak célba Záhony-Dunaújváros, Komárom-Dunaújváros, valamint Gyékényes-Rijeka útvonalon. Az egy évre szóló megállapodást a MÁV szeretné hosszabb távra váltani.
A már említett partnerek közül kiemelkedik a Mátrai Erőmű Rt. 3,5 millió tonna éves feladással. Ez naponta átlagosan 8-10, csúcsigény esetén 12, egyenként 25 kocsiból álló szerelvény oda-vissza közlekedtetését jelenti, ameit a MÁV a Mátrai Erőművel közösen bonyolít le.
A BILK-ről
A Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) előkészítése 1996-ban a MÁV Rt. irányításával kezdődött meg. 2001 végén két önálló, de egymással szorosan együttműködő gazdasági társaság alakult az új logisztikai központ megvalósítására. A BILK Kombiterminál fő tulajdonosa 63 százalékos részesedéssel a MÁV Rt., de tulajdonosai között található a Waberer’s csoport és a GYSEV is. A két cég másik közös vállalkozása, a BILK Logisztikai Rt. – amely szintén Soroksáron működik, s nem vasúti, hanem közúti szállítmányozással foglalkozik, természetesen a kombiterminállal együttműködve – 58 százalékban a Waberer’s csoport, 42 százalékban a MÁV Rt. tulajdona.
A vasút piacbiztosításra irányuló törekvése érvényesült akkor is, amikor hosszú évek után először akvizíciót jelentett be. Egyelőre nem nagyszabású vállalatfelvásárlásba bonyolódott a MÁV Rt., pontosabban annak leányvállalata, a BILK Kombiterminál Rt. A leányvállalat mindössze egy kisebb cég, a Vámkapu Rt. felét vásárolta meg az egyik legnagyobb hazai közúti szállítmányozótól, a Hungarocamiont és a Volán Tefut magába foglaló Waberer’s Csoporttól.
Ez azonban azt jelenti, hogy ezentúl a Waberer’s és a MÁV közösen nyújtanak vámmal kapcsolatos szolgáltatásokat ügyfeleiknek. Az előbbi természetesen a közúti fuvarozásban, a MÁV pedig elsősorban a konténeres szállítmányok kezelésében használja majd ki a Vámkapu előnyeit. A Vámakapu ennek megfelelően a Waberer’s és a MÁV által kiépített Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) soroksári telephelyén működik majd, ott nyit vámügynöki irodát.
A kombinterminál a MÁV számára komoly lehetőségeket nyújt a határokon túli piacok megszerzésére is. Magyarország lesz az Európai Unió „utolsó” állama Kelet-Európa és főleg Délkelet-Európa: a Balkán, Görögország felé. Így a balkáni, görögországi, törökországi forgalom lebonyolításában egyre fontosabb szerepet kap majd. A BILK első eredményei máris biztatóak a MÁV számára, s a FigyelőNet értesülései szerint az áruszállítási üzletág egésze is komolyan javította a teljesítményét az utóbbi időben. Beigazolódni látszanak tehát azok a várakozások, amelyeket a MÁV átszervezéséhez fűznek az illetékesek.
