A világ második pénzügyi szolgáltatójának londoni befektetési elemzői szerint az autópálya-építés fenntartása és az adóemelés elkerülése az ára a szabad demokraták folytatódó koalíciós támogatásának. A szociális juttatások lefaragása politikai okokból – a júniusi európai parlamenti választások előtt – szintén tabu, bár “az elosztások átcsoportosítása” elképzelhető. A tervezett takarékossági intézkedések így jó eséllyel a minisztériumok és a költségvetési intézmények működési költségeire összpontosítanak majd, jóllehet ebben a szektorban már tavaly is nagy elbocsátásokat és megszorításokat jelentettek be – áll az elemzésben.
A JP Morgan londoni elemzői szerint azonban még ha sikerül is végrehajtani a Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter által bejelentett, a GDP-érték 0,6 százalékának megfelelő takarékossági lépéseket, a 2004 végi államháztartási hiány várhatóan akkor is jelentősen túl fogja lépni még a Draskovics által 3,8 százalékról 4,6 százalékra emelt előrejelzést is. A bank közölte: az év végére 5,6 százalékos GDP-arányos deficitet vár a magyar államháztartási mérlegben.
A JP Morgan szerint ráadásul a 2004 végére adott új deficitjóslat a kamatok csökkenésével számol, ha azonban a jegybanki alapkamat a jelenlegi magas szinten marad – ahogy a cég várja -, az teljesen semlegesítheti a megtakarítási intézkedéseket, és ebben az esetben további megszorítások nélkül akár 6,0 százalék is lehet az év végi államháztartási hiány, ugyanannyi, mint amennyi valószínűleg az önkormányzatokkal együtt számolt tavalyi volt. A nyári európai parlamenti választások miatt azonban az első félévben nagyon nehéz lesz újabb megszorításokat elfogadtatni – áll a jelentésben.
A JP Morgan azzal támasztja alá a 12,5 százalékos alapkamat idei fennmaradására vonatkozó jóslatát, hogy várakozása szerint az MNB februári inflációs jelentése jó eséllyel felülvizsgálja a 2005 végére adott 4,0 százalékos tizenkét havi inflációs célt. Sándor György, az MNB ügyvezető igazgatója az új, egymilliárd eurós magyar kötvény múlt heti londoni bemutatóján a maga részéről mindazonáltal azt mondta: a kormány és a jegybank közös 2005-ös inflációs célja változatlanul 4 százalék. A JP Morgan azzal is számol, hogy a forint a jelenlegi 262 körüli szintről március végéig 270 forint/euróra, június végéig 280 forint/euróra gyengül. Ráadásul a központi bank pénzügypolitikai tanácsában többségben vannak a “héják” – áll a jelentésben, amely Járai Zsigmond bankelnököt “mérsékelt héjának” nevezi.
