A Gazprom orosz gázipari monopólium pozíciókat veszít Európában, és ezt a hazai piac feletti ellenőrzésének erősítésével kompenzálja a liberális reformok ellenére – írta a Nyezaviszimaja Gazeta. Közben a Vedomosztyi arról írt, hogy a Gazprom beleegyezett a kormány követelésébe: az idei profitja után 16 milliárd rubelre korlátozza az osztalékfizetést a tervezett 31 milliárd helyett, és ily módon csökkenti jövőre a kölcsönszükségletét. Tavalyról a Gazprom 9,3 milliárd rubel osztalékot fizetett.
Az orosz monopolcég az EU nyomására megengedte fő európai vásárlóinak a tőle vett gáz viszonteladását, ezért úgy őrizheti meg túlsúlyát az európai piacon, ha tulajdonosi részesedést szerez azokban a vállalatokban, amelyek a végső fogyasztóknak szállítanak – állapította meg a Nyezaviszimaja Gazeta üzleti lap a szerdai számában.
Mindamellett az E.ON düsseldorfi energiakonszern – a “szovjet típusú” Gazprom helyett – inkább hazai cégnek, az EWE-nek adta el a keletnémet Verbundnetzgas (VNG) 32 százalékos részvénypakettjét.
A Gazprom régi német partnere, a Ruhrgas pedig, amely nemrég beszállt az E.ON-ba, lemondott arról, hogy 8 százalékra növelje részesedését az orosz cégben. A Financial Times Deutschland szerint Burckhard Bergmann, a Ruhrgas elnöke elegendőnek nevezte a jelenlegi 6,5 százalékos hányadot, és jelezte: cége az E.ON-nal közös stratégiát dolgoz ki Oroszországra. A lap elemzője, Pjotr Orehin szerint ez annyit jelent, hogy az európaiak heves versenyre kelnek a Gazprommal minden fronton.
A Ruhrgas-elnök Kelet-Közép-Európát – Csehország és Szlovákia mellett Magyarországot – jelölte meg a részesedésszerzés fő terepeként. Ezeket az országokat a Gazprom afféle hitbizományának tekintette a szovjet érától fogva, de a német óriással szemben nehezen tarthatja meg pozícióit, ha az EU-taggá váló volt szocialista országok netán szállítóváltással akarják bizonyítani hűségüket új partnereikhez – latolgatta Orehin.
Az E.ON és a Ruhrgas másik prioritása a brit piac, miután az angolok néhány év múlva gázimportra szorulhatnak. A Powergen brit gázszolgáltató már szintén belépett az E.ON-ba.
A Nyezaviszimaja Gazeta szerint a Gazprom pozícióit az orosz politikai instabilitás és a YUKOS-ügy is gyengíti. – Oroszországban nem világos, hol húzódik a határ az állami és a magántulajdon között – idézte a lap Bergmannt.
A Kremlhez közeli nagyvállalatokra támaszkodó “irányított kapitalizmus” tézisét közvetett módon alátámasztja, hogy Gazprom az elmúlt évek liberális reformjai ellenére csak erősítette hazai pozícióit: ellenállt a belső átalakításnak, folyamatosan emelte árait az orosz fogyasztók számára, és engedélyeket csikart ki a gáz egy részének piaci árakon való eladására. A monopolcég nyomás alatt tartja a független termelőket, korlátozva a csővezetékhez való hozzáférésüket, és ellenőrzése alá vonja az új orosz üzemeket.
Így végső soron az orosz fogyasztók fizetik meg az árát annak, hogy a Gazpromnak nincs világos külső stratégiája – vonta le a következtetést az orosz lap. A Gazpromnál korábban gyakran hivatkoztak arra, hogy a mesterségesen alacsony hazai gázárak nagy veszteséget okoznak, és ez is hozzájárul a cég eladósodásához.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
