A védővámok eltörlése washingtoni idő szerint éjféltől lép életbe. A bejelentésre reagálva az Európai Unió közölte, hogy a maga részéről ugyancsak lemond az amerikai importra beígért megtorló büntetővámok bevezetéséről.
Az amerikai acélipar nyomására bevezetett amerikai védővámoknak eredetileg 2005-ig kellett volna érvényben lenniük, mindazonáltal Bush elnök nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a védővámok elérték céljukat, itt az idő, hogy eltöröljék azokat.
Az acélgyártók ujjonganak
Az Arcelornál, a világ legnagyobb acélgyártójánál üdvözölték, hogy az amerikai kormány idő előtt visszavonta a védővámokat az acéltermékekre, de tartózkodtak a lelkesedéstől.- Nem fogok gratulálni valakinek, csak mert megállt a piros lámpánál – mondta az Arcelor vezérigazgatója, Guy Dolle. A francia Usinor, a luxemburgi Arbed és a spanyol Aceralia egyesüléséből 2001 nyarán alakult Arcelor vezérigazgatója elégedett szólt arról, hogy “győzött a józan ész”, de úgy vélte, tragikus, hogy erre húsz hónap kellett. – Ennyi idő alatt vállalatok mehetnek tönkre – mondta. Az Arcelor amerikai exportja évi egymillió tonnáról 400 ezer tonnára csökkent. Dolle úgy vélte, mindenkinek soká fog tartani, míg visszaszerzi elvesztett amerikai vevőit. Pénteken a japán kormány is közölte, hogy visszavonja tervét 458 millió dollárt érő amerikai termékek megtorló megvámolására, és várható, hogy Kínában ugyancsak megszüntetik a novemberben egyes acéltermékekre kivetett, 26 százalékos védővámot.
Visszavágó
Az EU decemberben, a legújabb adatok szerint, mintegy 2,4 milliárd eurónyi amerikai árut érintő szankciókkal készült visszavágni, ha az amerikai acélipari védővámokat nem vonták volna vissza. Ezzel az érintett amerikai áruk – egyebek között acélipari termékek, narancslé, napszemüvegek, motorcsónakok, fénymásolók – összesen évi 600 millió euróval drágultak volna meg az unióban.
Az ügyben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) is elmarasztalta az Egyesült Államokat. Az EU korábban úgy nyilatkozott, hogy szankcióit a WTO újabb, immár végső, decemberben esedékes döntése után öt nappal lépteti életbe, ha addig Washington nem vonja vissza a vámrendeletet.
A Kereskedelmi Világszervezet augusztusban az amerikai acélvámok körül kialakult vitában az európai acélgyártók javára döntött az Egyesült Államokkal szemben: a WTO genfi bejelentése szerint a bevezetett amerikai védővámok nem összeegyeztethetők azokkal a szabályokkal, amelyekre az egyes tagországok hivatkozhatnak hazai iparágaik védelmében. Az EU üdvözölte a WTO-döntést, amely főleg a svéd, a francia, az olasz, a brit és a német acélgyártókat érinti.
Az amerikai elnök, a hazai acélgyártók nyomására tavaly március elején jelentette be a 30 százalékig terjedő acélipari védővámokat. Az új vámok minden amerikai acélimportra vonatkoztak, kivéve olyan szoros partnerektől, mint Kanada, Mexikó, Izrael és Jordánia – Brazília könnyítést kapott -, és nem vonatkoztak azokra a fejlődő és reformországokra sem, amelyek részaránya az amerikai acélimportban nem éri el a 3 százalékot. Ez utóbbiak közé tartozik egyebek között Bulgária, Horvátország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Törökország és Magyarország. Súlyosan érintette viszont a védővám az EU-n kívül Oroszországot, Ukrajnát, Kazahsztánt és Fehéroroszországot.
Maradt még vitafelület
Az acélvámok okozta nézeteltérések mellett az EU és az Egyesült Államok hagyományosan vitázik a mezőgazdasági ártámogatásokról, a génkezelt élelmiszerek kereskedelméről, az Európai Bizottság pedig idén február végére összeállította azoknak az amerikai termékeknek a végleges listáját, amelyekre az EU összesen 4 milliárd dollár értékű büntetővámot vethet ki, válaszul az amerikai cégeknek nyújtott, és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által is jogtalannak minősített, adókedvezménynek álcázott exporttámogatásokra.
Ez utóbbi rendszer módosítására már törvényjavaslat van az amerikai kongresszus előtt. Eszerint megszüntetnék az exportáló cégek adókedvezményét, és az így befolyó évi 50 milliárd dollár többletbevételből csökkentenék általában a társasági nyereségadót a feldolgozóiparban 32 százalékra 35 százalékról. A javaslat szerint az exportadó-kedvezményt három év alatt szüntetnék meg, jövőre még a 80 százaléka meglenne, mármint kedvezményértékben. Ez utóbbi az, ami miatt az EU egyelőre kevesli az amerikai választ, és egyelőre nem mond le a szankciók alkalmazásáról.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) engedélye alapján az EU január 1-én kezdheti a kereskedelmi megtorlást. A WTO előzőleg nemzetközi jogba ütközőnek minősítette az adókedvezményeket tartalmazó amerikai törvényt.
