A szlovéniai Ljubljana és a horvátországi Varazdin tőzsdéi közti adatcseréről szóló tavaly decemberi szerény megállapodással kezdődött az a történet, melynek legújabb fordulata, hogy néhány hét óta látogatható a 7 dél-kelet-európai tőzsde több mint 200 brókerházát behálózó monitor-redszer honlapja.
Alig használt információs rendszer diszkont áron
Nagyot akartak markolni
Ljubljanai forrásokból már a varazdini adatcseréről szóló szerződés aláírásakor kiszivárgott, hogy a szlovén börze a horvát mellett a jövőben a macedón, a bosnyák és a montenegrói piacot is bekapcsolná információs rendszerébe. Ez akkor nagyon távoli perspektívának tűnt, most mégis tényként kell kezelnünk, az adathálózat létét.
Feltűnés nélkül dolgoztak
A csöndes szlovén hálózatépítkezéssel egy időben készült a Budapesti Értéktőzsde tanulmánya a csatlakozás előtt álló országok tőzsdéiről. Ez az elemzés a jövőre csatlakozó nyolc ország tőzsdéinek súlytalanságát emelte ki, utalva az alacsony kapitalizációra, illetve a nyugat-európai tőzsdeszövetkezési trenddel szemben az erők szétforgácsolódására. A ljubljanai törekvésekből csupán annyit érzékelt a tanulmány, hogy a csatlakozó országok egyik legkisebb tőkepiacán emelkedtek legnagyobb ütemben a részvényárfolyamok.
Nem szabad alábecsülni
A balkáni tőkepiac nagyságát talán azzal lehet érzékeltetni, hogy 4 ezer vállalat részvénye forog a térségben, s az általuk képviselt kapitalizáció 16 milliárd euró.
Körvonalazódik a balkáni tőzsdeszövetség
Térségi elemzők szerint a mostani monitorrendszer kiépítése, a folyamatos információáramlás megteremtése is csupán egy újabb lépés a piacok egyesítése felé. A ljubljanai tőzsde, amelyik a jövőre csatlakozó országok tőzsdéi között eddig csak úgy szerepelt, mint az egyik legkisebb – bár kétségkívül törekvő – értékpapírpiac, mostantól olyan potenciális szereplőnek tekinthető, amely könnyen összekovácsolhat egy balkáni tőzsdeszövetséget – elhalászva egy jelentős növekedési potenciált ígérő piacot a saját – relatív – nagyságuktól ellustult közép-európai börzéktől.
