A GDP felhasználásának szerkezete azt tükrözi, hogy a megtermelt javak mekkora részét fogyasztja el, illetve halmozza fel egy társadalom. A végső fogyasztási kiadások az Európai Unióban átlagosan a GDP 79 százalékát teszik ki. Az Egyesült Királyságban ennél lényegesen nagyobb, 86 százalék jut fogyasztásra, és az átlagot meghaladó a görög arány (83,7 százalék), valamint a portugál (81,6 százalék) is.
Írországban a GDP 59,9 százalékát teszi ki a fogyasztás, Luxemburgban 61,3 százalékát. A KSH összeállítása szerint a csatlakozó országok közül Ciprus, Litvánia, Málta, Lettország és Lengyelország meghaladja a 80 százalékos arányt. Csehországban az EU-átlag alatti, 74,2 százalék a fogyasztás súlya, Magyarországon pedig az unióssal megegyező, 78,2 százalék. A háztartások végső fogyasztási kiadásai az EU-ban általában az összes fogyasztás közel háromnegyedét, a GDP-nek pedig 58 százalékát teszik ki.
A tagállamok közül a görög (67,1 százalék) és a brit (63,4 százalék) ráta jóval magasabb ennél. Luxemburgban a lakossági fogyasztás 41,4, Írországban 44,8 százaléka a bruttó hazai terméknek. A tagjelöltek között is jelentős eltérések vannak: Cipruson, Lengyelországban, Lettországban és Litvániában költekezőbbek, Csehországban, Magyarországon és Szlovéniában takarékosabbak voltak a háztartások 2002-ben.
Magyarországon a háztartások végső fogyasztási kiadásai – a háztartásokat segítő non-profit intézményekkel együtt – a GDP 52,6 százalékát tették ki tavaly. A bruttó állóeszköz-felhalmozás aránya a legtöbb csatlakozó országban és az EU-tagállamokban is nőtt a legutóbbi uniós bővítés, 1995 óta.
A csatlakozók közül Csehország, Litvánia és Málta a kivétel, a tagállamok közül Németország és Ausztria. Az EU-ban 2002-ben a GDP 16-25 százalékát fordították beruházásokra, az arány az Egyesült Királyságban és Svédországban volt a legalacsonyabb, Portugáliában és Spanyolországban a legmagasabb. A csatlakozó országok körében szélesebb volt a skála, 19 és 30 százalék között alakult a bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP százalékában.
A legmagasabb a beruházási arány Szlovákiában, a legalacsonyabb pedig Cipruson. A KSH összeállítása szerint 1995-ben még Lettország volt a sereghajtó e tekintetben, ám ott azóta rendkívül dinamikus volt a növekedés. Magyarországon a statisztikák szerint a 2002. évi GDP 22,3 százaléka szolgálta a bruttó állóeszköz-felhalmozást, ami magasabb az EU 19,3 százalékos átlagánál.
Az áruk és szolgáltatások kivitelének és behozatalának egyenlege (mely az idegenforgalmi bevételeket és kiadásokat is tartalmazza) 11 tagállamban volt pozitív 2002-ben; a csatlakozó országok közül viszont csak kettőben, Litvániában és Szlovéniában, 1995-ben még Lengyelország, Szlovákia és Magyarország is pozitív egyenleggel zárta az évet.
Az unióban tavaly a legnagyobb GDP-arányos külkereskedelmi aktívumot Luxemburg érte el, 18,2 százalékot, illetve Írország 17,9 százalékot. A legnagyobb negatívumot Görögország (-6,3 százalék) és Portugália (-7,5 százalék) halmozta fel. A csatlakozó országok közül Lettországban a külkereskedelmi deficit a GDP 10,6 százalékát, Észtországban 9,4 százalékát érte el. A magyar külkereskedelmi hiány tavaly a GDP 2,2 százalékát tette ki.
