A hazai kőolaj-feldolgozó ipar egyik, talán legfontosabb beruházásának része az a 13 milliárd forintos szerződés, amelyet szeptember végén írt alá a Mol Rt. és az Olajterv-Galatea konzorcium. A százhalombattai benzin-kénmentesítő üzem létesítése önmagában egy lenne az uniós csatlakozási folyamatba illeszkedő környezetvédelmi fejlesztések közül, ha az üzemanyag-minőségfejlesztő beruházásnak nem lennének messze ható piaci következményei.
Százhalombattán még csak “erőltetett üzemben” megy
Az EU-tagországok, a tagjelöltek, s az uniós normákat követők szabványainak 2005-től kell megfelelni annak az EU-direktívának, amely az üzemanyag-kiskereskedelemben forgalmazott benzin és gázolaj maximális kéntartalmát köbméterenként 50 milligrammban határozza meg. Ennek értelmében 2005. januárjától az Európai Unió vonzáskörzetében csak ilyen paraméterekkel rendelkező üzemanyagot lehet majd forgalmazni.
Szakértők szerint ugyanakkor a térségben jelenleg csak az osztrák OMV és a szlovák Slovnaft finomítói képesek nagyobb mennyiségben a szabványnak megfelelő benzin és gázolaj előállítására. A Mol százhalombattai kőolaj-finomítójában ma még csak úgynevezett „erőltetett üzemben”, s csupán kisebb mennyiségben tudják előállítani az alacsony kéntartalmú üzemanyagot.
Az INA üzemeit szabványosítják
A horvát INA olajtársaság kőolajfinomítóinak korszerűsítése a következő öt év alatt 1,5 millárd dollárba kerül. A társaságban 25 százalékos tulajdonrészt szerzett Mol és a horvát kormány megállapodott abban, hogy az INA finomítóit az EU-szabványoknak megfelelő szintre kell fejleszteni.
Joggal felvetődhet a kérdés, hogy miért sürgős a Mol százhalombattai beruházása, hiszen a magyar olajtársaság érdekeltségébe került Slovnaftnak már van ilyen kapacitása. Elemzők ezzel kapcsolatosan arra hívják fel a figyelmet, hogy Bulgária, Románia és Horvátország 2007-re tervezett „második lépcsős” EU-csatlakozása 2005-től komoly piacot jelent az EU-direktívának megfelelő alacsony kéntartalmú üzemanyagoknak. Annál is inkább, mert jelenleg nemcsak, hogy egyik ország sem képes a nagyüzemi gyártásra, hanem még az üzemanyag-minőségfejlesztő beruházásra sem készültek fel. A horvát INA-nál – melyben az idén szerzett 25 százalékos részesedést a Mol – már megkezdődött ugyan a fejlesztések előkészítése, ám a cég finomítóinak technológiai elmaradása olyan nagy a térségi élvonalhoz – Mol, Slovnaft, OMV – képest, hogy esély sincs a beruházások 2005-ig történő megvalósítására.
Jobban futnak
Az üzemanyag kénmentesítésének nemcsak környezetvédelmi, hanem műszaki-gazdaságossági jelentősége is van. A korszerű gépjárművek ugyanis csak kénmentes üzemanyaggal képesek elérni teljesítményük maximumát, illetőleg ilyenkor üzemelnek a leginkább gazdaságosan.
A Mol által most megkezdett beruházások összértéke megközelíti az 57 milliárd forintot. Ennek nyomán azonban nem csupán szabványosak lesznek 2005-től a cég által forgalmazott üzemanyagok, hanem gyakorlatilag kénmentesek. Az új EU-szabvány ugyanis köbméterenként 50 milligrammban maximálja a kéntartalmat, míg a Mol fejlesztései folytán a hazai benzin és gázolaj kéntartalma köbméterenként nem haladja meg a 10 milligrammot 2005 januárjától, ami a szakirodalom szerint gyakorlatilag kénmentes üzemanyagot jelent.
Szakértők szerint a szabvány előírásait jóval meghaladó fejlesztést a közép-európai olajtársaságok piaci versenye indokolja. A Mol egyrészt az osztrák és német finomítókkal szemben kívánja növelni piaci részesedését, másrészt meg akarja előzni a cseh és lengyel cégek fejlesztéseit.
