Az első közös európai fizetőeszköz létrehozóinak várakozásait az új pénznem majdnem mindenben igazolta, kivéve azt az optimista jóslatot, hogy a 12 megkülönböztető jeggyel, a legkorszerűbb biztonságtechnikai eljárásokkal, fémszállal, füsthologrammal ellátott, fényre változó színhatású, mágneses tulajdonságokkal felruházott euró hamisíthatatlan lesz.
Olyannyira nem az, hogy francia illetékesek már csak két évre taksálják azt az időtartamot, amely alatt a szorgalmas pénzhamisítók termelési volumene elérheti, vagy akár túl is szárnyalhatja a frankkorszak csúcsteljesítményét. A francia nemzeti valuta végnapjaiban, 2002 küszöbén már 1: 25-30 ezer volt a nevezetes arány.
Az illegális eurógyártás furcsa jellemzője, hogy a hamis papírpénzek egyharmada amatőrök keze alól kerül ki. A pénzpiacra bekerült hamisítványok között elsöprő többségben az 50 eurós címlet (értéke közel 13 ezer forint) szerepel, 66 százalékos arányban. Mögötte messze lemarad (23,5 százalékkal) a 20 eurós. Hamis 100 eurós bankjegy 6,5 százalékban, a 200-as 2,4 százalékban fordul elő, az ötszáz eurós pedig csak elvétve, 0,2 százalékban tűnik fel. .
Az euróövezet 12 országában forgalomban lévő 7 féle (5, 10, 20, 50, 100, 200 és 500 euró névértékű) euróbankó illegális sokszorosításából a hivatásos hamisító hálózatok vállalnak oroszlánrészt. A két legfontosabb “termelő” központ a Balkánon, illetve Latin-Amerikában működik. A dollár vetélytársává előlépett nemzetközi fizetőeszköz iránt nagy a kereslet. A turizmus az a kapu, amelyen a nemkívánatos áru beáramlik, az esetek nagy többségében az autós forgalom útvonalán, kamionok gyomrában és a tapasztalatlan külföldi látogatók pénztárcájában.
Franciaország, a világturizmus első számú célországa (évente 75 millió külföldi keresi fel) helyzetéből adódóan mindig is a pénzhamisító bűnbandák célkeresztjében állt. Nem véletlen, hogy itt jött létre (1929-ben) a pénzhamisítás elleni küzdelem első szakintézménye a bűnügyi rendőrség kebelében.
Élen jár Párizs a bűncselekmény kemény szankcionálásában is. Az európai országok többségében a hamis pénzek előállításáért minimum 8 évre ítélik a tettest, Franciaországban ennél szigorúbb a mérce. Bűnszövetkezetben végrehajtott pénznyomtatásért az élet elleni bűncselekményekért kiróható büntetés – maximum 30 évi elzárás – is kiszabható, s emellett az elkövetőt 450 ezer euró (mintegy 115 millió forint) pénzbüntetéssel is sújthatják. A talmi eurók forgalmazói 10 éves elzárást kockáztatnak.
Az Európai Központi Bank illetékesei nem akarják ölbe tett kezekkel várni az euróhamisítás előretörését. A tavalyit szinte megduplázó idei fellendülés (2002 első félévében 145 153 darab, 2003 azonos időszakában 230 534 euróutánzat akadt fenn a rostán) arra figyelmeztet, hogy az európai valutaunióhoz csatlakozó új országok érkezése előtt újabb óvintézkedésre van szükség. A pénzhamisítók elleni rendőrségi küzdelem területén egyébként már az unió keleti bővülésének céldátuma előtt létrejött a 25-ök együttműködése.
A Banque de France egyik névtelenül nyilatkozó illetékese a napokban jelezte: a korábbi tervekhez képest egy-két évvel előbbre fogják hozni az euró 2. generációjának bevezetését. Várhatóan 2007-2008-ban jelenik meg az új, megújult külsejű euróbankó-sorozat, ami a remények szerint egy két évre megint lefékezi a hamisbankó-prések forgását.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
