Belföld

Bennfentesek és kívülállók az új Európában?

admin

2003. 09. 24. 16:34

Az Európai Unió jövőre tervezett bővítésével legalábbis papírfüggöny ereszkedhet a bekerülők és a kimaradók közé - erre a következtetésre jutottak a londoni Királyi Külügyi Intézet (RIIA) által kiadott új, átfogó elemzés szerzői.

A tekintélyes független brit elemző intézet gondozásában megjelent, számos tanulmányt összegző, “Át a papírfüggönyön – Bennfentesek és kívülállók az új Európában” című kétszáz oldalas kiadvány szerint komoly a veszélye annak, hogy miután 2004-ben az újonnan csatlakozók következő hulláma bekerül az Európai Unióba, jelentősen mélyülni fog a szakadék a sikeresebb új EU-gazdaságok – Magyarország és Csehország – valamint a most még kimaradók, például Bulgária, de még inkább az unióba előbb-utóbb szintén bekerülő Románia és az erre csak meglehetősen halvány eséllyel bíró Moldova között.

A könyv szerint Magyarországnak hatalmas megkönnyebbülést okozott, amikor tavaly januárban eltörölték a vízumkötelezettséget a belső határok nélküli schengeni országokba látogató román állampolgárok számára. Bármilyen összetételű magyar kormány súlyos politikai árat fizetett volna ugyanis, ha 2004 után kényszerűen vízumkötelezettséget kellett volna kirónia a romániai magyarokra. Ennek kérdésnek még “az Orbán-kormány tavaly áprilisi veresége után is erőteljes érzelmi töltése van” Magyarországon – áll az elemzésben.

Románia és a kétharmadrészt román ajkúak lakta, koldusszegény Moldova kapcsolatában azonban várhatóan súlyos nehézségeket fog okozni, ha majd a moldovaiak csak vízummal utazhatnak a szomszédos országba, mivel már most jelentős számú moldovai megélhetése függ a Romániához fűződő kapcsolatoktól, az ottani munkavállalási lehetőségektől.

Ebben a helyzetben Románia és Moldova csak abban reménykedhet, hogy idővel a moldovaiak schengeni vízumkényszerét is eltörlik. Emellett szól – jóllehet Moldova már a 90-es években az illegális munkaerő-vándorlás jelentős kiindulópontja volt – viszonylag kis népessége és az a tény, hogy a külföldi munkavállalók zöme nem megy tovább Romániánál, ami kezelhetővé teszi a problémát.

A jelenlegi és a majdani EU-tagok közötti szélesebb migrációs kilátásokról a jelentés azt állapítja meg, hogy a rövid és hosszú távon EU-csatlakozásra esélyes tíz közép- és kelet-európai ország egy főre eső, vásárlóerő-paritáson számolt hazai össztermék-értéke jelenleg átlagosan a 38 százaléka – Magyarországon az 52 százaléka – az éves uniós átlagnak. A jövedelmi konvergencia azonban idővel minden számítás szerint enyhíteni fogja a migrációs nyomást.

Mindemellett a becslések szerint a jelenlegi EU-ban 2020-ra 5,5 százalékkal, 145 millióról 137 millióra csökken a ténylegesen foglalkoztatott munkaerő-állomány, és a máris jelentkező munkaerőhiány miatt nyilván egyre erőteljesebb lesz a nyomás a külső munkavállalók előtti korlátok lebontására – áll a jelentésben.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.