Belföld

Kiss Péter, az államtitok és a K&H-sikkasztást lehetővé tévő rendelet

Kiss Péter az államtitokra vonatkozó törvényre hivatkozva elutasította Demeter Ervin kérését, hogy megismerhesse a jegyzőkönyvét annak a kormányülésnek, amelyen a kabinet elfogadta a fideszes képviselő szerint "a milliárdok tisztára mosását lehetővé tevő" kormányrendeletet.

A Fidesz országgyűlési képviselője augusztus 21-én írásban kérdezte meg a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert: készült-e jegyzőkönyv vagy hangfelvétel arról a kormányülésről, ahol elfogadták azt a kormányrendeletet, amely a képviselő szerint lehetővé tette, hogy Kulcsár Attila, a K and H brókercégének volt munkatársa “milliárdokat mosson tisztára”, s hogy az ügylethez állami pénzeket tudjon felhasználni.

Demeter Ervin egyéni képviselői megbízatására hivatkozva kérte Kiss Pétert, tegye lehetővé, hogy megismerhesse az ülés jegyzőkönyvének és a hangfelvételnek ide vonatkozó részét. A képviselő kérdését és Kiss Péter válaszlevelét – amely augusztus 28-án kelt – a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának sajtóirodája szerdán juttatta el az MTI-hez.

Ebben Kiss Péter kifejtette: a kormány üléséről összefoglaló és az ülés szó szerinti jegyzőkönyvéül szolgáló hangfelvétel készül, ez történt a képviselő által kérdezett december 27-i ülésen is.

“A hangfelvétel az ügyrend szerint belső használatra, közvetlenül a kormány tagjai és az állandó meghívottak személyes használatára szolgál, kezelésére az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni” – tette hozzá válaszában a kancelláriaminiszter. Emlékeztet rá, hogy a kormány üléseiről készült jegyzőkönyvet a törvény államtitokkörbe tartozó adatnak minősíti.

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletének 13. paragrafusában azt írja: “A kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testület működésével összefüggő döntés-előkészítő, belső használatra készült adat, valamint az e testületek üléseiről készült összefoglaló, emlékeztető vagy jegyzőkönyv. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.”

“A megismerni kért minősített adat és az egyéni képviselői megbízatás ellátása között közvetlen összefüggés nem mutatható ki, ezért a hangfelvétel megismerése, az összefoglalóba történő betekintés engedélyezése nem biztosítható” – fogalmaz a miniszter.

Demeter Ervin augusztus 22-i sajtótájékoztatóján beszélt arról: tavaly, év végén jelent meg az a kormányrendelet, amely enyhített a pénzügyi műveleteknél a számlahasználat szigorán. A változások révén az értékpapírok hozamából és elidegenítéséből származó összegeket minden további megkötés nélkül át lehet utalni bármilyen számlára, míg korábban csak a számlatulajdonos nevére és csak az adott hitelintézetnél vezetett számlára lehetett pénzt utalni. Demeter Ervin véleménye szerint az új rendelkezés nem lehet figyelmetlenség, a véletlen vagy a hozzá nem értés eredménye.

A kormányszóvivő még aznap reagált a képviselő kijelentésére. Gál J. Zoltán kifejtette: a pénzügyi szolgáltatásokat érintő, Demeter Ervin által emlegetett kormányrendelet-módosítást a K and H brókercégével összefüggésbe hozni teljességgel indokolatlan, hiszen a módosított rendelet 2003. január elsejétől hatályos, a K and H Bankban, illetve a bank brókercégénél pedig a gyanú szerint éveken át folytak a jelenleg kifogásolt ügyletek.

“Szánalomra méltó az a kétségbeesett próbálkozás, amellyel Demeter Ervin és a Fidesz újra és újra megpróbálja gyanúba keverni a kormányt a K and H-ügy kapcsán. Különös képmutatás ez attól a politikustól, aki a titkosszolgálatokat irányító miniszter volt azokban az években, amikor a bűncselekményre gyanút adó ügyletek kezdődtek a K and H bankcsoportnál” – tette hozzá a kormányszóvivő.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik