A részvényesek 59 százaléka volt jelen a hétfőn megtartott közgyűlésen, ahol hat fontos napirendi pontot és számos kisbefektetői javaslatot tárgyalt meg. Döntöttek a gázüzletág eladására való felkészülésről, korlátozták az állami vétójog gyakorlását, forgalomképessé alakították az eddig C sorozatú részvényeket, megerősítették az igazgatóságot, majd figyelemre méltó ösztönzési programot fogadtak el az igazgatóság 8 és a felsővezetés további 20 tagja számára.
“Zavaró” körülmények
Zelena János kisbefektető visszatérő „elem” a Mol-közgyűléseken. Szokásához híven most is számos (csak az alapszabály módosításához több mint 60) javaslattal fordult a tulajdonosokhoz, de ezek egyikét sem sikerült megszavaztatnia. Indítványai többek között a kötvények átváltási arányának eltérő meghatározására, az igazgatósági tagok mandátumának rövidebb időre szóló meghosszabbítására, illetve az állami rész értékesítéhez szakmai befektető igénybevételére irányultak. Meglepetést okozott egy másik tulajdonos, a 3 százalékot birtokló VCP hasonlóan aktív közreműködése, az elemzők orosz tőkét sejtenek mögötte. Megfigyelők szerint olyan vagyonos magánszemélyek, oligarchák állhatnak a háttérben, akik egyre erőteljesebb pénzügyi kontrollt próbálnak gyakorolni a cég felett.
Gyakorlatilag szabad kezet kapott a Mol igazgatósága a folyamatosan veszteséget termelő földgáz üzletág értékesítéséhez. Ezentúl közgyűlést sem kell összehívni, és az aranyrészvényes ÁPV Rt. jóváhagyása sem szükséges a gázüzletág eladásához. Az igazgatóság dönthet, melynek elnöke, pozíciójában 2009-ig megerősítve, Hernádi Zsolt vezérigazgató, alelnöke pedig Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke. A tulajdonosok (így az állam is) csupán abban az esetben szólhatnak bele az ezzel kapcsolatos döntésekbe, ha a Mol tulajdoni hányada a gázszolgáltatást végző leányvállalatban 25 százalék plusz egy szavazat alá esne.
Hasonlóan fontos döntésként értékelhető a C sorozatú részvények A sorozatúvá alakítása, mert ennek eredményeként mintegy 10 százalékkal több, 108 millió Mol-törzsrészvény forog majd a BÉT-en (a C sorozatú papírok nem voltak forgalomképesek). Félő volt, hogy ez a durván tízszázalékos „új” pakett hirtelen nagy többletlikviditást okoz, ezért a társaság döntése értelmében a részvények csak 2005. január 1. után zúdulhatnak a piacra, az extra kínálat árcsökkentő hatásától tehát egyelőre nem kell tartaniuk a befektetőknek.
Az ÁPV „mellényomott”
Csaknem meghiúsult a menedzsment-ösztönző program elfogadtatása a Mol közgyűlésén, miután a 22,7 százalékot tulajdonló ÁPV Rt. képviselője tévedett a szavazásnál. Igen helyett nemmel voksolt, így nem volt meg a szükséges 75 százalékos jóváhagyás. Az igazgatóság állítólag kis híján infarktust kapott, majd kiderült: technikai malőrről volt szó, és az állami tulajdonos újraszavazást kért. Másodjára sikerült nem elbakizni a fontos döntést, így a megjelent részvényesek 94 százalékának támogatása révén semmi nem áll útjában az opciós program elindításának.
Annak érdekében, hogy a Mol részvényesei, valamint az igazgatóság és a felsővezetés közti érdekösszhang a legteljesebb lehessen új, hosszú távú vezetői ösztönző rendszer bevezetéséről döntöttek a tulajdonosok – fogalmaz a társaság közleménye. A programban résztvevő 8 igazgatósági tag (az ÁPV Rt. által delegált 4 tag kimarad az „osztásból”) és további 20 felsővezető (akikről majd az igazgatóság dönt) október 1-jétől „A” sorozatú törzsrészvényre átváltoztatható kötvényeket vásárolhat. Ehhez banki hitelt is felvehetnek, és öt éven keresztül – évente maximum a jegyzett tőke 2 százalékának erejéig – kötvényt vásárolhatnak, együttesen 1200 darabot, 12 milliárd forint össznévértéken.
Limitálták az egy-egy javadalmazott által megvásárolható kötvények számát: a „külső” IT-tagok fejenként 25 kötvényt vehetnek (250 millió forint névértékben), az auditbizottság elnökeként tevékenykedő IT-tag, Dobák Miklós 30-at, Csányi Sándor pedig, az igazgatóság alelnökeként (és egyben az OTP elnök-vezérigazgatójaként) 35 kötvényt vehet (350 millió forint értékben). A társaság alkalmazásában is álló igazgatósági tagok, valamint a többi kijelölendő felsővezető csomagját később határozzák meg. A kötvények futamideje 5 év, névértékük 10 millió forint, kamatuk a 12 hónapos diszkont kincstárjegyhez kötött.
Betonba foglalva
A közgyűlés 2009-ig meghosszabbította 7 igazgatósági tag mandátumát, azzal az indokkal, hogy a stratégiai célok megvalósításához stabil irányító testületre van szükség. Ezzel ellenkező döntést megintcsak a közgyűlés hozhat. A „bebetonozott” igazgatósági tagok:
Hernádi Zsolt
Mosonyi György
Dr. Horváth Gábor
Ian Peterson
Dr. Csányi Sándor
Michel-Marc Delcommune
Dr. Dobák Miklós
Az átváltási arány az előző hat hónap súlyozott tőzsdei átlagára (körülbelül 5560 forint/kötvény), ezen az áron válthatnak be évente legfeljebb 5 százaléknyi kötvényt az érintettek. Ahhoz, hogy ezt érdemes legyen megtenniük, a Mol-részvények tőzsdei árfolyamának évente két százalékot kellene emelkednie. Ha az árfolyam éves átlagban 5 százalékot emelkedik, akkor már 6,9 millió forint többletjövedelmet kapnak a programban résztvevők, de ha például 15 százalékot, akkor 26,6 millió forinttal lehetnek (egyénenként!) gazdagabbak. Természetesen mindeközben a kisrészvényesek is jól járnak, ám ők az esetleges negatív hullámzásokat is jobban megérzik.
A menedzsment-ösztönző program úgy van kitalálva, hogy árfolyamcsökkenés esetén se járjanak rosszul a cég vezetői, az esetleges árfolyamkülönbözetet ugyanis megtéríti a társaság, vagyis legalább a kötvénykibocsátáskori részvényárfolyamnak megfelelő pénzt (amin az átváltás is történt) visszakapja a menedzsment. Az ilyesfajta opciós program egyébként nem számít kirívónak, legfeljebb magyar viszonylatban szokatlanul nagy volumenű. Eredményeképpen az ország legnagyobb árbevételű cégének vezetői egyben a legvagyonosabb magánemberekké is válhatnak.
