Miközben Magyarország jelentős előrehaladást ért el a strukturális és kohéziós alapokra való felkészülésben, számos kulcsfontosságú területen sürgős intézkedésre van szükség, hogy a támogatások fogadásának feltételei a csatlakozás előtt maradéktalanul rendelkezésre álljanak – szögezi le a közösségi felzárkóztatási politika magyarországi feltételeinek teljesülését vizsgáló bizottsági jelentés, amelyet szerdán tettek közzé Brüsszelben. A felkészülésről vont mérleg alapján Magyarország a középmezőnyben foglal helyet.
Michel Barnier a területet felügyelő bizottsági tag Szlovákiát és Lettországot nevezte meg sereghajtóként. Mindenkire érvényesnek látszik azonban Günter Verheugen bővítésért felelős biztos intelme, aki szerint a további késlekedésért már alighanem drága ára kell majd fizetni.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett munkaanyagában aprólékos részletességgel mutatja be, hogy a 10 csatlakozó ország milyen messzire jutott a felzárkóztatási alapok fogadására való felkészülésben. Michel Barnier, a területet felügyelő biztos hangsúlyozta, hogy a tíz ország három év alatt körülbelül 22 milliárd eurót – éves átlagban mintegy 7 milliárd eurót – fordíthat közösségi forrásból elmaradott régióinak felzárkóztatására. Ez az összeg nagyjából háromszorosa annak, amihez előcsatlakozási alapok formájában juthattak a belépés küszöbén álló államok.
A tagjelölteket értékelő jelentések legújabbika a jogharmonizáció, az intézményi háttér megteremtése, az államigazgatási és a tervezési képességek szempontjából teszi mérlegre az unió jövendőbeli tagjait. „Az időben jött figyelmeztetés kevesebbe kerül, mint az utólagos korrigálás” – világította meg a munkaanyag alapvető célját a regionális politikáért felelős bizottsági tag.
A tagállamok és az Európai Parlament rendelkezésére bocsátandó munkaanyagban a bizottság – már-már kérlelhetetlen következetességgel – minden tárgyalásokon tett vállalásukkal szembesíti a leendő tagállamokat, az elért eredmények helyett elsősorban a sürgős pótolnivalókra ráirányítva a figyelmüket. Ebben a kontextusban az árnyalatok is nagy jelentőséggel bírnak. Miközben a jelentés a magyarok és mások esetében jónéhány sürgős pótolnivalóra hívja fel a figyelmet, addig például Szlovákia esetében „további óriási erőfeszítéseket” tart szükségesnek, ahhoz, hogy a feltételek a csatlakozásig sikeresen megteremtődjenek.
Michel Barnier egy kérdésre válaszolva Ciprust, Máltát, Csehországot és Észtországot nevezte meg, mint azokat az országokat, amelyek egy lépéssel a többiek előtt járnak a felkészülésben. Ugyancsak ő volt az, aki Szlovákiát és Lettországot a sor végére helyezte. Ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy jelenleg egyetlen tagjelölt sem teljesíti maradéktalanul a feltételeket.
Günter Verheugen szerint ugyan nem kell megkongatni a vészharangot, de az aggodalomnak igenis helye van. „Ha nem történnek hathatós lépések, nem kezdődhet meg időben a papíron odaítélt pénz felhasználása” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a további késlekedésnek immár végképp nincs helye. Verheugen, mint már annyiszor, ezúttal is elmondta, hogy Lengyelország a jól látható nehézségek ellenére határidőre felkészülhet.
