Belföld

Tőzsdehét – vihar előtti uborkaszezon?

admin
admin

2003. 07. 07. 11:00

Régen fordult elő, hogy ilyen nyugalomban teljen egy hét, ami rögtön meg is látszott az árfolyamokon. Valóban elvonultak a felhők, vagy ez csak a vihar előtti csend?

Általában nyaranta az unalmat szokták felróni a befektetők a tőkepiacoknak, ezúttal azonban nyugalomként éljük meg a megszokott uborkaszezont, amely egy kicsit váratott magára. Miután a forint az euró ellenében beragadt a 262-265-ös szintre, a kötvény- és a részvénypiacokon is alább maradt az aktivitás, de az árfolyamok emelkedni tudtak. Érdekességgel persze ezúttal is szolgált a gazdaság izgága világa.

Feltámadt a Humet

A kisbefektetők számára mindenek előtt a Humet feltámadása biztosított izgalmat. A hét nagy kérdése, hogy milyen szint lesz képes megálljt parancsolni a tempós emelkedésnek? Az események a szokásos módon vették kezdetüket, azaz Civin János, a Humet elnöke – csak ő tudta, miért – Humet részvényeket vett. Miután két napon keresztül felvásárolta, feltehetőleg az összes, a kereskedési könyvben bent lévő megbízást, ezzel 20 százalék fölötti árfolyam-emelkedést generált, majd nyilvánosságra hozta, hogy cége új szerződéseket kötött termékei disztribúciójára. Civin János jogkövető módon bejelentette, hogy 14 ezer darab részvényt vett. (Többet valószínűleg nem is tudhatott felvásárolni.) Az még kétséges, hogy a szerződések megmentik-e a sokak szerint nehéz helyzetben lévő vállalatot, de az árfolyam mindenesetre naponta közel 20 százalékokat ugrálva 187 forintig erősödött, és valószínűleg tovább fog ezen a héten is. Egyébként ennél már kevésbé cifrább ügyben is történt már PSZÁF-vizsgálat, mindenesetre érdekes tanulságok vonhatók le az ügyből, például az európai tőzsdéken követett morál és a hazai tőzsdén látható erkölcsi normák összevetésekor… 

Az a jó hír, ha nincs jó hír

A forint piacán megtanulhatták a devizaspekulánsok, hogy az a jó hír, ha nincs hír. Nem is érkezett semmi nyugtalanító egészen a hét második feléig, amikor először a hatalmas költségvetési hiány borzolta a kedélyeket, később pedig ismét a politika követelt magának helyet a gazdasági hírek között. Ami a költségvetést illeti, semmi szükség jelzőket keresni, elég csak annyit megemlíteni, hogy egyetlen hónap alatt a teljes évre tervezett hiány közel negyede teljesült. Ezzel a túlköltekezéssel már félévkor elértük azt a hiányt, amit csak szeptemberben kellett volna lineáris hiányalakulást feltételezve. Veress János pénzügyminisztériumi államtitkár valószínűleg ennek a számnak a tükrében emlegetett az idei évre 4,5-5 százalékos hiányt, az eddigi 4,5 százalék helyett. Pénteken azonban a PM szóvivője továbbra is a 4,5 százalékos hiányról próbálta győzködni az gazdasági szereplőket, pedig nincs elemzői várakozás 5 százalék alatt.

Veress úr azonban mást is mondott, ami felkeltette a befektetők figyelmét: a PM elszámította magát a sáveltolás piaci megítélésében. A bejelentés önmagában nem tartalmaz újdonságot, hisz a PM az utolsó szereplő, aki ráébredt (beismeri), hogy ezt bizony nem így kellett volna csinálni. A dolog pikantériáját azonban az adja, hogy amikor Járai Zsigmond mondta azt, hogy a sáveltolás elhibázott lépés volt, akkor ezt László Csaba „ízléstelennek” minősítette, most pedig a PM tett hasonló kommentárt.

Tanulságok

Tanulságként Alan Greenspan és George W. Bush kapcsolatát lehetne felhozni. Amerikában köztudott, hogy a republikánusok Greenspant, a Fed mindenható urát hibáztatják azért, mert az idősebbik Bush elnök megbukott a választásokon 1992-ben. Az inflációs nyomás miatt megemelt kamatok fékezték a gazdaságot, ami adóemelésre kényszerítette Busht. Amikor a „kis” Bush került hatalomra, akkor rebesgették Fehér Ház-i körök, hogy megbuktatják Greenspant, de semmi nem történt. Legalábbis a felszínen nem. A két vezető zárt ajtók mögött játszotta le a meccsét és utána mosolyogtak a kamerákba. És nem inogott meg a bizalom gazdaságilag amúgy is nehéz időkben.

Az amerikai gazdaság iránti bizalmat a tőzsdeindexek teljesítménye tükrözi a leghívebben. A múlt héten ugyanis két nyugtalanító adat is napvilágra került. Kedden az ISM ipari index lett a vártnál gyengébb, míg a csütörtöki munkanélküliségi adat is nyugodtan megfordíthatta volna a piacot, de ehelyett a vezető indexeknek sikerült pozitívan zárniuk. Ennek egyik oka, hogy pénteken zárva voltak a piacok és elképzelhető, hogy a befektetők hosszú hétvégére menve kivették a csütörtököt is, hiszen a forgalom mérsékeltebb volt a szokásosnál. De feltételezhetjük, hogy ha a hétvégén a tengerparton kinyitják a befektetők az újságokat, akkor nem a kedvükre való híreket találhatnak.

Aggasztó amerikai munkanélküliség

Különösen a munkanélküliség rossz alakulása nyugtalanító. Az amerikai gazdasági növekedés kulcsa a lakossági fogyasztásban rejlik. Ha a gazdaság nem kezd el most növekedni az adócsökkentések révén, akkor később már nem lesz képes erre, ugyanis a jelenlegi 1-2 százalékos emelkedés nem képes megállítani az elbocsátásokat. A második félévre előrejelzett 3,5 százalékos növekedésre van szükség a trend megállításához, de az is elképzelhető, hogy megfordítani a munkanélküliségi ciklust így sem lesz képes. Ha az amerikai munkanélküliség a 6 százalék feletti szinten ragadna be, akkor az elkövetkező évek gazdasági növekedése meg sem közelíthetné a Clinton-éra szárnyalását és akár Bush elnök székébe is kerülhet.



vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.