Az áprilisban megrendezett tizenkettedik Műegyetemi Állásbörzén munkaerőt kereső cégek többsége szerint a műszaki végzettségű fiatal
szakemberek, ezen belül kifejezetten a villamosmérnökök és gépészmérnökök iránt nagy az érdeklődés. Stagnálást az informatikus, illetve a jogász, közgazdász végzettségűek esetében látnak, visszaesett a kereslet a bölcsészek, illetve a műszaki menedzserek iránt.
A friss diplomásoknak azonban összességében egyre nehezebb a helyzetük a munkaerőpiacon. Eddig ők voltak a legkapósabbak, de idén egyértelműen megfordulni látszik a tendencia: a cégek túlnyomó többsége több év tapasztalattal érkező fiatal szakembereket keres.
Mindegy, csak mérnök legyen? 
A résztvevő cégek 89 százaléka a tervez fejlesztést vagy beruházást az elkövetkező években, ami jó hír minden munkavállónak, hiszen 81 százalékuknál létszámbővítésre is sor kerül. Leginkább azonban a műszaki végzettségűek örülhetnek, mert leginkább mérnököket akarnak felvenni. Kiemelkedő a gépészmérnökök, villamosmérnökök, illetve az informatikusok iránti kereslet. Feltűnő, hogy idén megnőtt a kereslet a vegyészmérnökök és a környezetmérnökök iránt.
Nem kell, hogy tovább főjön a diákok feje a szakmai gyakorlat miatt, amit a cégek általában elvárnak a frissen végzőktől, de lehetőséget nemigen adnak arra, hogy jóelőre náluk szerezzék meg. Idén ugyanis a cégek 75 százaléka nem igényelt a tanulmányok idején elvégzett szakmai gyakorlatot a fiatal diplomásoktól. Valószínűleg azért, mert a valós tapasztalattal felvértezett fiatal diplomásokat keresik inkább, mint az újonnan végzetteket. A résztvevő vállalatok 62 százaléka a néhány éves gyakorlattal jelentkező fiatal szakembereket részesíti előnyben, és csak 38 százalékuk keres kifejezetten pályakezdő, friss diplomásokat.
Bruttó vagy nettó?
A műszaki területen végzők számára a cégek képviselőinek többsége bruttó 150-180 ezer forintos kezdőfizetést ajánl. A friss diplomás gazdasági szakembereknek hasonló a helyzetük, bár nagyobb a szórás, a nekik ajánlott fizetesek a 150-200 ezer forintos tartományban mozognak. A legjobban az infromatikusok járnak, az ő esetükben a vállalatok a 180-210 ezer forintos kezdőfizetést tartják reálisnak.
A válaszadó pályakezdők ennél kicsit magasabb fizetést képzelnek el maguknak. A hallgatok egyötöde 80-100 ezer forint közötti, 19 százaléka
pedig 100-120 ezer forint közötti nettó fizetést szeretne. További 31 százalékuk a 120-160 ezer forintos nettó kezdőbért célozta meg, 7 százalék tartja elérhetőnek a 160-180 ezer forintos fizetést, míg csak 5 százalék tartja reálisnak a 200 ezer forintnál magasabb nettó jövedelmet. Közel 6 százalék megelégedne 80 ezer forint alatti nettó bérrel is.
Meddig és hova?
Bár a munkaerőpiaci helyzet egyre kedvezőtlenebb a munkavállalók számára, a hallgatók közel fele, 40 százaléka úgy gondolja, hogy a végzés után 3 hónapon belül sikerül elhelyezkednie. 30 százalékuk fél évre becsüli ezt az időszakot. Még mindig sokan bíznak abban, hogy a diploma megszerzése után azonnal sikerül munkába állniuk: 16 százalék válaszolta ezt. Kevesentippelnek azonban arra – mindössze 11 százalék -, hogy több mint fél évet is igénybe vehet az álláskeresés.
A legtöbben a magánszférában képzelik el jövőjüket. 38 százalék magántulajdonban levő vállalatnál szeretne dolgozni, és csak 11 százalék akar az állami, illetve a közszférában elhelyezkedni. Két százalék saját cég alapítását fontolgatja. Még mindig vonzóak a multik: a külföldi munkavállalás és a karrierlehetőség miatt 22 százalék választana nemzetközi nagyvállalatot.
