A várható áremelkedés két okra vezethető vissza. Az egyik, Magyarországon két-három éve már ma is érzékelhető tendencia, hogy a személyi sérüléses balesetekre a korábbinál nagyságrendekkel magasabb kártérítést kell majd fizetniük a biztosító társaságoknak. Magasabbak lesznek ugyanis a bérek – s így a járadékok, illetve a kieső jövedelem után fizetendő összeg is -, nőnek az egészségügyi ellátás költségei és általánossá válhat a ma még csak elvétve megítélt nem vagyoni kártérítés iránti igény.
A másik ok a járműjavítások munkadíjának várható emelkedésében keresendő, amelynek hatása kikerülhetlenül begyűrűzik majd Magyarországra is. A díjszint pedig már ma is igen alacsony, az éves átlagos inflációhoz igazodó díjemelés az üzletágra vonatkozó, az átlagosnál magasabb inflációt nem fedezi.
Ugyanakkor a szakemberek szerint hirtelen, földrengésszerű díjemelkedés nem várható, inkább éveken át elhúzódó díjnövekedésre lehet számítani. Az igen erős piaci verseny miatt a társaságok eddig is csak óvatosan emeltek díjat, a díjszint igen alacsony, az erős verseny még az utóbbi két évben is visszarettentette a cégeket az inflációt meghaladó arányú díjemeléstől, holott akkor már a teljes vagy szinte teljes díjliberalizáció bármilyen díjkorrekciót megengedett volna.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díjai hagyományosan igen alacsonyak az EU-országokban is. Két-három évvel ezelőtt több osztrák és német biztosítónak okozott súlyos károkat, hogy a cégek az erős versenynek és a piaci céloknak engedve hagyták elaltatni éberségüket, és a szükséges minimálisnál is alacsonyabbra szabták áraikat.
Magyarországot e jelenség elkerülte és vélhetően a jövőben is elkerüli, mivel a magyarországi biztosítók anyacégei azok a cégek, amelyek a veszteségeket elszenvedték, így azok most már éberen ügyelnek arra, hogy leányvállalataik ne essenek hasonló hibába.
Tavaly átlagosan 130 ezer forintot fizettünk casco-ra
A casco-biztosítások díjai sokkal piacibbak, inkább hasonlítanak egy másik vagyonbiztosításhoz, mint a sokak által adóként felfogott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. A magyarországi biztosítók tavaly átlagosan évi 130 ezer forintot kértek el egy casco-biztosításért, míg a “kötelező” díja ennek csaknem egyötöde, évi 27 ezer forint volt. A casco díja így kisebb, a korábbi évekről áthúzódó elmaradást mutat, mint a kötelező, de az EU-ban átlagosan magasabb munkadíjak a casco díját is feljebb srófolhatják. Ugyanakkor a személyi sérüléssel kapcsolatos növekvő terhek nem, mivel azok fix összeggel és kiegészítő biztosításként szerepelnek a casco-biztosítási csomagokban.
A magyar biztosítási piac a GDP, az átlagkeresetek és így a biztosításra fordítható összeg növelésével többszörösére bővülhet. Ez a jelenség középtávon akár a biztosítási piac átrendeződését is jelentheti, mivel a nagy piaci részesedéssel bíró cégek veszíthetnek részükből – hívja fel rá a figyelmet Zsoldos Miklós, a gépjármű-biztosítási piacra legújabban, idén márciusban belépett Union Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója.
Valószínűleg csak az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan növekednek majd a csatlakozást követően a gépjármű-biztosítások díjai, de a magasabb ár mögött sokkal több és teljesebb körű szolgáltatás lesz – vélekedik Sipos József, a gépjármű-biztosítási piacot vezető Allianz-Hungária Biztosító ügyvezető igazgatója. Már ma is kitapintható a magyar piacon az a tendencia – ami az EU-ban általános -, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás mellé más, kiegészítő biztosításokat is kötnek az ügyfelek – saját maguk számára.
A kötelező fedezi ugyanis azokat a dologi és anyagi károkat, amelyeket az autós egy vétlen társának okoz, ez a hagyományos szerepe. Az új, teljesebb védelem körű védelem körében az autós ma már köthet mellé nem csupán autóvezetés közben történt eseményekre élet- és balesetbiztosítást, Európára kiterjedő jogvédelmi biztosítást assistance szolgáltatással, illetve csereautó-biztosítást is. Az európai gyakorlat szerint a járművezetők több, mint 80 százalékának a növekvő életszínvonallal növekszik az igénye a kockázatok biztosítási fedezettségére is. A társadalom 13-15 százaléka az, amely továbbra is csak minimális fedezettel él, a “kötelezőt” egyfajta adónak tekinti, és kizárólag a minél alacsonyabb díj érdekli, lévén a kár bekövetkeztekor a szolgáltatásokat úgysem ő maga veszi igénybe. Ez utóbbi 13-15 százalék kiszolgálására specializálódtak Nyugat-Európában a direkt marketing módszerekkel értékesítő “fapados” biztosítók, amelyek néhány perc alatt, telefonon keresztül is megkötik a kötelező biztosítást.
Bár a magyarországi díjszint annyira nyomott, hogy az messze elmarad még a legolcsóbb biztosításokat értékesítő “fapados” nyugati biztosítók díjszintjétől is, így a közeli jövőben kevéssé valószínű ezeknek a cégeknek a megjelenése a piacon. A magyarországi biztosító társaságokhoz 2002-ben összesen 162,45 milliárd forint díj folyt be. Ebből 84 milliárd forintra rúgott a kötelező, 78,4 milliárdra a casco díja. A 4 millió darab szerződésből 3,4 millió darab kötelezőt és 675 darab casco-szerződést kezeltek a társaságok. A díjbevétel-növekedés 2002-ben a casco esetében 19,6, a kötelezőnél 17,1 százalékos volt, míg a szerződések darabszáma ennél mérsékeltebben, a casconál 12,5 százalékos, a kötelezőnél 8,6 százalékos volt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
